Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Becsvágyó célokat tűzött maga elé Németországban a szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció, amelynek startját jelentősen megnehezíti a várakozásoknál lényegesen rosszabb járványhelyzet. A merkeli évek után nagy változások jöhetnek Európában is.
Bár a parlamenti választások Németországban is csak négy évre szólnak, a most hatalomra került szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata hármas koalíció a jelek szerint hosszabb távra szeretne berendezkedni. Legalábbis erről árulkodnak a múlt szerdán Berlinben közzétett koalíciós szerződésben rögzített célok, illetve az azokhoz kötött dátumok.
A klímaváltozás káros hatásainak feltartóztatása érdekében például 2030-ra az országban megtermelt villamos energia nyolcvan százalékának megújuló forrásból kell származnia, ami ugyebár jóval túlmutat az egy cikluson. Ugyanez a céldátum a 15 millió elektromos autóra is, de a szénalapú energiatermelésből is kiszállnának arra az évre.
A koalíciós szerződésben, míg a környezetvédelmi kérdésekben a zöldek felé billent a mérleg, a szociális kérdésekben a szocdemek elképzelései érvényesültek. Célul tűzték ki a minimálbér óránkénti 12 euróra növelését, ami 10 millió embernek jelent majd fizetésemelést. A bérlakáspiacon pedig az úgynevezett lakbérfék érvényesül majd 2029-ig.
Ami a külpolitikát illeti komoly változások várhatóak: az Európa jövőjéről folytatott tanácskozásoknak fokozatosan át kell alakulniuk egyfajta alkotmányozó konventté, aminek végső célja egy föderális európai szövetségi állam létrehozása. A szerződést még jóvá kell hagynia a pártoknak is.
A koalíció további terveiről a HVG e heti számában és a hvg360-on olvashatnak:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
