7,4 százalékos GDP-növekedést jósol erre az évre Magyarországon az Európai Bizottság most kiadott őszi gazdasági előrejelzésében. Ez több annál a 6,3 százaléknál, amit az előző, júliusban kiadott prognózisban jeleztek, és annál is, mint ami a kormány hivatalos prognózisa jelenleg: Varga Mihály pénzügyminiszter egy hete arról beszélt, hogy a korábban 7-7,5 százalékosra becsült bővülés helyett csak 6,8 százalékot várnak az elszálló energiaárak és a gyorsuló infláció miatt.

Ami ez utóbbit illeti, a bizottsági prognózis szerint 2021-ben átlagosan 5,1 százalékos lesz a pénzromlás mértéke - nyáron még csak 4,4 százalékot vártak. Ez nem magyar sajátosság, ám itt jóval magasabb az átlagosnál az infláció. Az előrejelzések szerint az euróövezet inflációja 2021-ben 2,4 százalékon tetőzik, majd 2022-ben 2,2 százalékra, 2023-ban pedig 1,4 százalékra csökken. Az EU inflációs mutatója 2021-ben 2,6 százalékot, 2022-ben 2,5 százalékot, 2023-ban pedig 1,6 százalékot jelez.

Brüsszel erre az évre 7,5 százalékos államháztartási hiányt vár Magyarországon, amely csak lassan csökkenhet az elvárt 3 százalékra, olyannyira, hogy a hároméves időtáv végén, 2023-ra is 3,8 százalékos deficittel számolnak. A konszolidációval - és az ösztönzők kifutásával - párhuzamosan lassulhat a növekedés üteme is: jövőre ez 5,4, 2023-ban pedig 3,2 százalékos lehet a bizottság szerint.

A kilábalás az EU egészében gyorsabb lehet a korábban vártnál: a prognózis szerint 2021-ben 5 százalékos, 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 2,5 százalékos növekedési ütemet fog elérni a növekedés. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: a koronavírus elleni oltási kampányok előrehaladtával és a járványügyi korlátozások feloldásával a növekedés tavasszal újraindult, nyáron pedig a gazdaságok újranyitásával töretlenül folytatódott.

Az euróövezet gazdaságának növekedési üteme idén és jövőre megegyezik az EU növekedési ütemével, 2023-ban azonban 2,4 százalékra mérséklődik. Ez a világjárvány alakulásától, valamint attól is függ, hogy a kínálat milyen ütemben képes alkalmazkodni az újranyitást követő megnövekvő kereslethez - tette hozzá.

Az uniós biztos végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság helyreállása nagymértékben függ a járvány alakulásától, és nem zárható ki a gazdasági tevékenységre kiható korlátozások újbóli bevezetése. Az EU-ban ez a kockázat különösen érinti a viszonylag alacsony átoltottsági aránnyal rendelkező tagállamokat. Az infláció az előrejelzettnél magasabb is lehet, ha az ellátási korlátok tartósabbak, és ha a termelékenységnél nagyobb mértékű béremelkedést áthárítják a fogyasztói árakra - tette hozzá.