Mivel gyanúsították Krisztalina Georgievát? Azzal, hogy amikor a Világbank ügyvezető igazgatója volt, nyomást gyakorolt az egyik legfontosabb kiadvány, a Doing Business szerkesztőire, hogy Kína besorolását javítsák fel, pontosabban ne rontsák le, ahogy ettől a kínaiak tartottak. A Nobel-díjas Joseph Stiglitz szerint üzletet kötöttek: a Világbanknak szüksége volt tőkeemelésre, és ezt csak Kínától remélhette, miután Trump elnök beintett. Peking cserébe azt kérte, hogy a Doing Business kiadványban jó besorolást kapjon. Stiglitz jól ismeri a Világbankot, mert korábban ott dolgozott. Szerinte a Világbank jelenlegi vezetője – akit Trump nevezett ki – állt a botrány hátterében.

Joe Biden nehéz helyzetbe került, mert egy demokrata és egy republikánus szenátor kérte őt, hogy nézzen utána alaposan Georgieva felelősségének – írja a Politico. Washingtonban a Kína-ellenesség mindkét nagy pártot jellemzi. Biden mégiscsak úgy dönthetett, hogy európai szövetségeseit támogatja, akik mindvégig kiálltak Georgieva mögött. Különösen a franciák harcoltak érte. Párizs mindenképp ragaszkodik ahhoz, hogy az IMF vezetője európai legyen. Európában és Amerikában pontosan tudják, hogy a kínaiak is megcélozták ezt a posztot. Mind Európában, mind Amerikában el kívánják kerülni a kínaiak előretörését, és ezért a posztján maradhatott Krisztalina Georgieva.

Miért akarták őt megfúrni?

Stiglitz szerint csak ürügy volt a Doing Business, mert valójában a nagy amerikai bankok nem értettek egyet Georgieva kölcsönpolitikájával. Argentína kapcsán csaptak össze az érdekek: a magánhitelezők azt akarták, hogy csupaszítsák le a csőd szélére került latin-amerikai államot, míg Georgieva olyan hitelfeltételeket harcolt ki, amelyek figyelembe veszik az adós ország törlesztési képességeit. Az IMF új hitelpolitikája el akarja kerülni a görög csapdát, amikor évtizedes gödörbe került az adós állam, amelynek polgárai tartós életszínvonal-csökkenéssel kényszerültek szembenézni.

Kicsoda Krisztalina Georgieva?

A bolgár közgazdász 2016-ban tért vissza a Világbankhoz, miután hat éven keresztül az Európai Unió egyik legfontosabb biztosa volt. Ő foglalkozott ugyanis a költségvetéssel. A Világbanknál nem volt újonc Georgieva, hiszen 17 év alatt egészen az alelnöki posztig emelkedett a karrierje. Ő ott is a nemzetközi hitelezéssel foglalkozott. A bolgár közgazdász három évet töltött ebben a pozícióban, majd átkerült a Nemzetközi Valutaalaphoz, ahol immár első ember lett. Elődje, Christine Lagarde az Európai Központi Bank vezetői posztját kapta. Régi megállapodás szerint az IMF élén európai, a Világbank vezető posztján amerikai áll, de azóta megváltozott a világ. A kínaiakkal az élen Ázsia is mind hangosabban követel szerepet magának a nemzetközi pénzügyi szervezetekben.

Krisztalina Georgieva annak is köszönheti, hogy megőrizte posztját, hogy sem az USA, sem az EU nem kíván lemondani kiharcolt vezető szerepéről az IMF, illetve a Világbank élén.

A Nemzetközi Valutaalap közgyűlése most azért vált különösen fontossá, mert aláírhatják a nemzetközi egyezményt a globális társasági adóról – írja a Politico. Magyarország az utolsó pillanatban csatlakozott, így 136 ország ért egyet azzal, hogy a globális társasági adó 15% legyen.