Közös előterjesztést adott be a Fővárosi Közgyűlésnek Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője Rákosdubajról. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a két politikus közös előterjesztésében azt szeretnék elérni, hogy felterjesztési jogukkal élve közvetlenül a kormányhoz fordulhassanak, így kényszerítve arra a törvényhozókat, hogy tárgyaljanak a beruházásról a fővárossal is.

Jelen állás szerint ugyanis – emlékeztetett a javaslat vitájában Vitézy Dávid – a helyzet az, hogy a terület egy az egyben a közel-keleti ország beruházójának játsszák át, aki szabadon garázdálkodhat ott, hiszen a fővárosnak nincs beleszólása abba, hogy mi és hogyan épül.

A Fidesz érvelését két kifejezés köré építette fel, az elsőt a Szécsényi Dániel nevű képviselő dobta be: szerinte nem kell félni Lázár Jánostól, aki azt ígérte, hogy bevonják a fővárost is a rákosrendezői fejlesztésbe. Majd hosszan beszélt arról, hogy a Rákosrendezőn jelenleg szemét van, melyet „valakik” nem hordtak el az utóbbi öt évben. Csakhogy Szécsényi megfeledkezett valamiről, amire Vitézy gyorsan emlékeztette is: a területhez a fővárosnak azontúl, hogy közigazgatási határain belül helyezkedik el, semmi köze nincs, állami tulajdonról van szó – vagyis ha valaki csinál vagy nem csinál ott valamit, az bizony csak az állam tud lenni. Már persze addig, amíg el nem sózzák az egészet egy dubaji befektetőnek. Végül Vitézy és Karácsony is elmondta Szécsényinek: nem félnek Lázártól.

Balogh Balázs, a Tisza képviselője hasonló vehemenciával esett neki Szécsényinek, és számonkérte rajta, hogy ugyan miért is bízzanak abban a Lázárban, aki vasúti fejlesztéseket is ígért, mégsem lett belőlük semmi.

A Fidesz érvelésének másik pillérét Szentkirályi Alexandra frakcióvezető szállította. Szerinte a Liget-projektet érdemes alapul venni, amely ellen a baloldal ágált, majd világszínvonalú produktum jött létre. A másik, hogy elmondta ő is, amit előtte Vitézy és Karácsony is kiemelt: hogy nincsenek egyelőre konkrét, nyilvános tervek a terület beépítésére. Szerinte érdemes lenne majd a kész tervekről vitatkozni. Érvelése sántít, erre pedig Déri Tibor, a DK képviselője világított rá, aki szerint a kezdetektől ott kell lenni a fővárosnak a tárgyalóasztalnál, hogy bele tudjanak szólni abba, pontosan mi is épül majd.

Bár a Fidesz a Ligetet szerette volna a képviselők eszébe juttatni, Baranyi Krisztinának, a Kutyapárt képviselőjének és Ferencváros polgármesterének a Fudan-projekt ugrott be. Ott ugyanis – emlékeztetett – ugyanúgy nem volt egyeztetés, mint ahogy most sincs, de ott a társadalmi ellenállás el tudta tántorítani a befektetőt – így térhettek végül vissza a Diákváros ötletéhez.

Karácsony Gergely végül hosszú hozzászólással zárta le az egyre élesebb vitát. Azt mondta, sajnálja a fideszeseket, hogy egy „védhetetlen dolgot kell védeniük”, majd „nettó hazaárulásnak” nevezte a fideszesek akcióját, hiszen itt valójában arról van szó, hogy egy szerződés álcája mögött az állam átadja egy másik állam által kijelölt beruházónak „az ország legértékesebb telkét”, melynek piaci értéke szerinte súrolja az ezermilliárd forintot. „Nem tudjuk, mert nem volt sem terv, sem értékbecslés” – jelentette ki. A főpolgármester szerint ha nyílt verseny lett volna, akkor azért az egész világ sorban állt volna, nem csupán az arabok. Majd felidézte a belgrádi példát, ahol ugyanaz a beruházó építkezett, aki feltehetően Budapesten is fog. Sírnivalónak nevezte a projektet, mely amúgy Belgrád hőmérsékletét két fokkal emelte meg, hiszen sikerült beépíteniük a város légcsatornáit. „Olyan tervezők építették, akik nem is voltak a helyszínen, Londonból dolgoztak” – mondta, majd meghívta a képviselőket, hogy menjenek el közösen Belgrádba, megnézni a projektet. „Sírva fognak hazajönni, ezt garantálom” – mondta.

„Mi a túrónak van Fővárosi Önkormányzat, ha nincs szerepe, jogosítványa a közérdek érvényesítésére az egyéni érdekkel szemben?!” – tette fel a költői kérdést a főpolgármester. – „Ha nem kapjuk vissza az építési engedélyeztetés jogát, a hajunkra kenhetjük azt az ATV-s ígéretet, hogy be leszünk vonva” – utalt Lázár János szavaira. Mint mondta, nem az a céljuk, hogy ne épüljön semmi, hanem az, hogy ha már a beruházó megvan, akkor legalább olyat építsen, ami a város érdeke.