Nem lesz jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedés. Sőt még 2026-ban sem.
2024-ben 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – írja friss előrejelzésében a Fidesz-közeli Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
A kormány az EU-nak benyújtott strukturális-költségvetési tervben 0,8 százalékos növekedést jelzett előre az idei évre. A jövő évre a kabinet 3,4 százalékos növekedést vár, legalábbis ekkora GDP-bővüléssel tervezték a 2025-ös költségvetést.
A 2025-ös kormányzati várakozás mindenképpen legalábbis optimistának tekinthető. A jegybank friss előrejelzése szerint elérhető ekkora növekedés, de ez az előrejelzési sáv felső széle.
Igaz, ami igaz, újabban már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is inkább csak „3 százalék fölötti” növekedésről beszél.
A Századvég Konjunktúrakutató szerint a harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve. A növekedés motorját a következő évben a fogyasztás adhatja, amely a várakozásaik szerint jövőre 3,3 százalékkal növekedhet, a kormány „gazdasági akciótervének” és a lakossági állampapírok után járó kamatok kifizetésének köszönhetően.
A beruházások terén enyhe növekedésre számítanak, míg az export 5,6 százalékkal bővülhet 2025-ben.
A 2024-re vonatkozó költségvetési előrejelzésük szerint a kormány által kitűzött 4,5 GDP-százalékos hiánycél teljesülni fog: már látható, hogy az utolsó hónapra a költségvetésnek kellő nagyságú mozgástere maradt a hiánycél elérésére. A 73,2 százalékos év végi államadósságszint elérése azonban kérdéses: ahhoz az kell, hogy a kormányzat
megfelelő mértékű intézkedést tegyen a csökkenő adósságpálya biztosítása érdekében.
A 73,2 százalékos államadósság egyébként csak minimális csökkenést jelentene, az adósság tavaly év végén 73,4 százalékon állt. Az idei év során a mutató emelkedett, a második negyedév végén már 75 százalékon állt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.