2021 első nyolc hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1900,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – írja közleményében a Pénzügyminisztérium. Ezen belül a kormány alá tartozó központi költségvetés 1717,1 milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (vagyis a tb- és a nyugdíjkassza) 221,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 37,6 milliárd forintos többletet értek el.

Csak augusztus hónapban a központi alrendszer hiánya 97 milliárd forintot tett ki.

A magas hiány ellenére – vagyis annak eredményeképp – a Pénzügyminisztérium szerint „eredményes a kormány támogató költségvetési politikája”, 2021 második negyedévében rekordmértékben, 17,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az egy évvel korábbihoz képest (amikor a járvány és a korlátozó intézkedések a legkeményebben sújtották a gazdaságot), miközben a foglalkoztatottak száma átlépte a 4 millió 700 ezer főt.

Az 1900 milliárdos hiány meghaladja az eredeti 2021-es költségvetésben kitűzött célt – a büdzsét azonban módosították, az új éves hiánycél 3200 milliárd forint. A kormány a 2022-es választási évben is indokoltnak látja a gazdaság további élénkítését, a büdzsét a GDP 5,9 százalékára rúgó hiánnyal tervezték.

Ami a részleteket illeti, a kiadások közül a közúti fejlesztésekre 172,9 milliárd forintot, a közlekedési ágazati programokra 134,7 milliárd forintot, a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 92,2 milliárd forintot fordított a kormány. Jelentősek továbbá a Magyar Falu Programra (61,7 milliárd forint), a vasúti fejlesztésekre (60,2 milliárd forint) vagy a Modern Városok Program céljaira (51,1 milliárd forint) biztosított források is. Az iskolakezdés megkönnyítése érdekében – hasonlóan az előző évhez – a családi támogatások szeptemberben esedékes összegét is augusztusban kapták meg az érintett családok az augusztus hónapban esedékes összeg mellett. Mindez 32,2 milliárd forintos kiadást jelentett.