Újabb asszóhoz érkezett az MNB és a Pénzügyminisztérium közötti gazdaságpolitikai csörte, miközben az infláció nem siet csökkenni. Az ÁSZ elnökéről kiderült, hogy nem állhatja az szja-t, Lionel Messiről, hogy van élet a Barcelonán túl, a felmelegedésről, hogy megfékezhető, ha a politikusok is úgy akarják, egy magyar startupról pedig, hogy pont jókor állt elő műanyagpótló termékeivel. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Visszaszúrt Matolcsy György jegybankelnök gazdaságpolitikai oldalvágásaira Varga Mihály pénzügyminiszter, de érdemben keveset foglalkozott a gazdaság hűtését szorgalmazó kritikákkal, pengéje hegye valahogy Brüsszelnek szegeződött. Itt elemzett írásában gyengének és lassúnak nevezte az uniós válságkezelést, aminek gyors elfogadását nem kis részben pont az Orbán-kormány hátráltatta. Kritikájának logikájából egy erősebb Brüsszel következik, persze ezt ő maga nem mondja ki.
A jegybank egyik kritikája a kormánnyal szemben az, hogy a túlköltekezés fűti az inflációt. Márpedig ez az MNB erőfeszítései ellenére csak lassan kezd mérséklődni. Az üzemanyagok mellett a lakásfelújítás és az ehhez szükséges eszközök ára is az egekben, de a nyaraláshoz is több pénzre van szükség. A liszt is drágult 7,2 százalékkal, de a kenyér ára nem csak emiatt fog emelkedni, még annak ellenére is, hogy hektáronként 6 tonnás rekord termésátlagot hozott idén a búza.
Az építőipari szolgáltatások és anyagok jelentős drágulása ellen - jóllehet intézkedéseivel maga is hozzájárult - nagy erőt mutatva igyekszik fellépni a kormány, amely korábban kibővítette például a GVH eszköztárát is. A versenyhivatal árgus szemekkel figyel is: jelenleg négy vizsgálatot folytat az ágazatban. Az építőiparban nem csak a drágulás a gond, a pár hete kiadott otthonfelújítási stratégiából kihagytak egy fontos szegmenst: a vályogházakét. Annak, hogy ez miért hiba, egy eldugott baranyai zsákfaluban kezdtünk utánajárni.
A hét képe: a kétezer forint névértékű mesés pénzérme
Az Állami Számvevőszék elnöke mindenki meglepetésére radikális adópolitikai ötlettel állt elő: a személyi jövedelemadó eltörlésével. Domokos László azzal érvel, hogy az szja-val nem kellene azokat büntetni, akik dolgoznak. Érveinek súlyát azonban csökkenti, hogy az adónem eltörlésével sem válna adómentessé a munka. A felvetés hatásait elemezve nem csak az derül ki, hogy mekkora lyukat ütne a büdzsén, de az is, hogy egy ilyen lépéssel még sokáig velünk maradhat a világrekorder áfa.
Vajon Lionel Messi is büntetésként tekint a jövedelemadóra? Több tízmillió eurós összegnél talán kevésbé, bár ekkora pénzből már biztos futja egy kreatív könyvelőre. Az argentin futballsztár távozása a Barcelonából kétségtelenül az év - ha nem az évtized - átigazolása. De vajon miért megy el a klubtól? Itt vált világklasszissá vált, maga is ragaszkodik hozzá, és meg is tartanák, ha tehetnék. Hogy miért nem tehetik, és hogy új klubja mégis hogyan engedheti meg magának, itt olvashat részleteket. Annyit érdemes megjegyezni, hogy a vevő, a cikk elkészültekor még csak rebesgetett kiléte azóta egyértelművé vált: a Paris Saint Germain szerződtette.
A hazai adózás és a focigazdaság kérdései kevésbé égetőek a törökországi és görögországi hatalmas erdőtüzekhez képest. Görögországban 100 ezer hektár - többek között Evia, az ország második legnagyobb szigete területének fele - vált a lángok martalékává, miközben több térségben is 45 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket mértek. Nem véletlenül beszélt ökológiai katasztrófáról Kiriákosz Micotakisz kormányfő, aki figyelmeztetett, hogy ezzel jár a klímaváltozás.
A görög helyzet talán több politikust is ráébreszt arra, hogy sürgősen tenni kell valami érdemit a kérdésben, mert nélkülük - mint az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének a témában végzett minden eddiginél nagyobb kutatása megállapítja - nem fog sikerülni elfogadható keretek között tartani a felmelegedést. Ha nincs hatékony fellépés, egyre többen tapasztalják majd saját bőrükön azokat a jelenségeket, amik most görög emberek ezreinek életét lehetetlenítették el.
A másik nagy világszintű probléma, a műanyagszennyezés ellen kínál alternatívát egy fiatal magyar startup. A komposztálható műanyagpótlékból egyelőre evőeszközöket készítenek, de bővítenék a palettát. Az általuk felhasznált anyag ipari körülmények között bomlik le, ezért az üzleti modelljük része a visszagyűjtés is, de a fenntarthatóság jegyében arra is biztatják vevőiket, hogy többször használják fel a villákat és késeket. Attól azonban óva intenek, hogy bárki is a szelektív kukába dobja a politejsavból készített eszközöket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.