Május elején volt a forint utoljára gyengébb, mint most. Az MNB-re vár a piac.
Miután a múlt héten napokig 357-360 között mozgott a forint/euró árfolyam, a hétfői kereskedés kezdésekor gyengülni kezdett, és azóta sem áll túl jól. Késő délelőtt már 361,78 forintot is kellett adni egy euróért.
A gyengülésnek vannak a magyar gazdaságtól független okai is: hétfő délelőtt szinte egész Európában gyengén teljesítettek a tőzsdék, főleg a német üzleti hangulat meglepően gyenge indexe számított rossz hírnek. Logikus lenne, hogy emiatt az euró essen, de a kockázatkerülő befektetők a közép- és kelet-európai devizákat sem szívesen választják, inkább dollárba vagy aranyba viszik át a pénzüket, így ezek is gyengülnek. Az sem segíti a forintot, hogy a járvány és a gazdasági helyzet miatt az egész világon nagyobb a bizonytalanság, ez a mienkhez hasonló országok devizáitól is elriaszthat sokakat.
De magyar okokat is érdemes a gyengülés mögött keresni: a piacon egyre feszültebben várják a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntését. Egy hónapja ilyenkor az 5,1 százalékos inflációs adatra válaszul az MNB megemelte az alapkamatot, de ez nem volt elég ahhoz, hogy letörjék az inflációt. A két hete publikált inflációs mutató közel kilencéves rekordot jelentett, 5,3 százalékos volt, így most azt figyelheti mindenki, hogy kedden milyen lépést jelent be a jegybank.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.