Megállíthatatlanul száguldanak az építőipari árak; közel kilenc éves rekordra nőtt az infláció; nem váltotta be az Eb a magyar szállodák tulajdonosainak reményeit. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki építkezik vagy felújít: a vasárunál 100-150 százalékos áremelkedést tapasztalt, de még drasztikusabb a faáru drágulása. Az építőiparban aktív vállalkozókat és kereskedőket kérdeztünk az árrobbanás következményeiről. Az összkép csúnya: a halasztások és az áremelések mindennapi jelenséggé váltak, a használt lakások felújítói egy hétre előre sem tudnak árat mondani, a betonnak pedig már napi árfolyama van az építkezéseken.
A kormány intézkedéseitől - mint amilyen például a bányacégek különadója - nem sokat várnak az iparági szereplők. Pedig van, ahol az állam beavatkozhatna, csakhogy ehhez be kellene ismerni, hogy a drágulás egy részét épp a kormány gazdaságpolitikája magyarázza. A csok, a kedvezményes építőipari áfa és a lakásfelújítási támogatás együtt ahhoz vezet, hogy a korábbinál sokkal több pénzük van az embereknek építkezni és felújítani, ami a kereslet növekedése miatt hozza magával az áremelkedést. De nem lehet mindent a kormány nyakába varrni: ahogy újraindulna a világgazdaság a járvány után, egyszerre próbálják a világon mindenhol bepótolni a kiesett egy évet, miközben a gyártás és a logisztika újraindítása nem pár hónap kérdése.
A legpesszimistább előrejelzések bizonyultak igaznak, még a korábbi, közel kilencéves rekordot jelentő szintről is tovább nőtt az infláció júniusban, 5,3 százalékosra. Látványos a benzin 24,2, valamint a dohányáru 19,7 százalékos drágulása, de az is sokat magyaráz a folyamatból, hogy az újranyitás után sok szolgáltatás ára is nagyot nőtt, élükön az üdüléssel, a szabadidős, kulturális szolgáltatásokkal, és persze a közlekedéssel is, miután eltörölték az ingyenes parkolást.
Ez pedig azt is jelenti: megnőtt annak az esélye, hogy júliusban az MNB újra megemelje az alapkamatot, hiszen már középtávon is veszélyben van a 3 százalékos inflációs cél. A magyar jegybank aközben fékez, hogy az Európai Központi Bank még tovább nyomja a gázt, a gazdaságélénkítő politika folytatásával és az inflációs cél megemelésével próbálkozik.
Nem zárul le a meghatározott, július 12-i határidőre a magyar helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyása, mivel az Európai Bizottság elégedetlen a magyar kormány korrupcióellenes intézkedéseivel - írta meg uniós illetékesekre hivatkozva a Politico brüsszeli kiadása. Ez Gulyás Gergely szerint fake news, de azt elismerte, hogy vitáik vannak a Bizottsággal. És persze az Európai Parlamenttel is.
A kormány 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást igényelt a járvány utáni újjáépítést támogató alapból. Ennek azonban feltétele az is, hogy egy reformtervben a kormányok kezeljék az évről évre készülő országértékelésben megfogalmazott bírálatokat, javaslatokat. Ezek között szerepel rendre az is, hogy Magyarország erősítse meg a korrupcióellenes fellépésének rendszerét.
A hét képe: 138 fokos meleget mért a Közút aszfaltozás közben.
Nem váltotta be az Európa-bajnokság a magyar szállodaipar reményeit, a vártnál kevesebb külföldi turista érkezett ide. „Ez a mi csodavárásunk volt, annyira ki voltunk éhezve” - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A KSH a héten adta ki az adatokat arról, hogy májusban az újranyitás ellenére nem rohamozták meg a turisták a szálláshelyeket, de azóta már a nyári foglalási adatok is azt mutatják, hogy csak 2020-hoz képest javul a helyzet.
A hiányzó külföldi turistáknál is nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány a szakmában. Szakácsból, szobalányból és felszolgálóból van különösen kevés. Közben a foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy a turizmusból távozókat más szektorok felszívták.
Az, hogy több településen nem folyt víz a csapból a hőségriadó alatt, csak egy tünete a Magyarországon is egyre erősebben tapasztalható globális felmelegedésnek. A szakértők szerint elértünk arra a pontra, ahol már elsősorban az alkalmazkodás a feladatunk, valamint az, hogy elengedjük megszokott növényeinket a túlélés érdekében.
Tőlünk nyugatra a fő koncepció mára az lett, hogy ha eső esik egy városban, akkor azt ne a leggyorsabban eltüntetni akarják a csatornarendszerben, hanem megtartsák és hasznosítsák a csapadékvizet. A koncepció a szavak szintjén egyre népszerűbb Magyarországon is, de amikor a politikusoknak dönteniük kell, akkor az ingatlanfejlesztési igények kapnak elsőbbséget.
Indul a következő nagy felújítás Budapesten, a Blaha Lujza tér átépítése. A téren 75 fa lesz, lényegében minden felületen, ahol ezt a közművek elhelyezkedése lehetővé teszi. A tér középső részén vízáteresztő burkolat készül. A Márkus Emilia utca torkolatánál lesz a nap 24 órájában üzemelő nyilvános WC. A nagykörúti oldalra korábban tervezett pavilon nem épül meg, mert nagyon drága lett volna. A Népszínház utcai villamosokat pedig akkor viszik ki a térre, ha a kormány ad rá támogatást.
A forgalom átszervezése meglepően autósbarát lesz. Az logikus volt, hogy ha csak egy sáv marad, akkor ott a kerékpársáv megszűnik, az már kevésbé triviális megoldás, hogy a Rákóczi úton két közforgalmi sáv marad meg, a buszsáv nem. A Wesselényi utcát és a Dohány utcát pedig újra kifelé és befelé átautózhatóvá teszik.
Közzétette gazdasági programját Karácsony Gergely. A programban nincs olyan vállalás, ami jelentős, meghatározó terhet róna egy esetleges központi költségvetésre. Nincs benne például az alapjövedelem bevezetése, amit pedig Karácsony szűkebb pártja, a Párbeszéd zászlajára tűzött.
Az ellenzéki előválasztás egyik legesélyesebb jelöltje progresszív, többkulcsos jövedelemadót vezetne be, a havi egymillió forint fölötti fizetések adóznának magasabb kulccsal. A magasabb kulcs a munkavállalók nagy részét nem érintené, illetve a rendszer átalakításának csekély hatása lenne az állami adóbevételekre. A hétköznapi munkavállalókat jobban érintő ígéret szerint Karácsony a nettó minimálbér mértékét 2026-ra 200 ezer forintra emelné - egy kicsit kellene gyorsítani az emelés mostani ütemét ehhez. Több olyan pontja is van a programnak, amely a járvány utáni újraindítást segíteni. Ez azért lehet problémás, mert 2022 közepén remélhetőleg már rég túl leszünk a járványon, így amilyen cégek akkorra nem tudtak talpra állni, azokon nem nagyon segíthet már semmi.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.