A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és fenntartására kötendő 35 éves koncessziós szerződés elszámolása túlnyomó részt forintban lesz – mondta el Rogán Antal, a koncessziós kiírásért felelős Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) felügyelő Kabinetirodát vezető miniszter a kiírásról tartott sajtótájékoztatón. Rogán Antal szerint ez nagy különbség az M5-ös és az M6-os autópályákra kötött konstrukciókkal, azok ugyanis euróban vannak. Így azok esetében az árfolyamkockázat az államot terheli, az új koncesszió esetében nagyrészt a koncesszort, a pályázat nyertesét fogja.

Az árfolyamkockázat azért merül fel, mert ebben a konstrukcióban az állam éves rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak a fenntartásért. Ha az elszámolás forintban történik, akkor az állam szempontjából mindegy, hogyan változik a forint euróhoz viszonyított árfolyama.

Ha azonban euróban van az elszámolás, és a forint gyengül az euróhoz képest, az államnak több forintot kell kifizetnie ugyanannyi euróban számolt kötelezettség teljesítéséhez.

Az új koncesszióra az NKI uniós közbeszerzést írt ki (az értékhatár miatt muszáj volt neki, de ez ebből a szempontból mellékes) – ha a nyertes külföldi szereplő lesz, aki nem forintban számol, a forint esetleges gyengülése számára fog kockázatot jelenteni. Ha hazai szereplő nyeri el a koncessziót, nem lesz jelentős árfolyamkockázat.

Rogán Antal tájékoztatása szerint a teljes gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását célzó kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, sőt még idén sor kerülhet a szerződéskötésre. Tíz év alatt jelentős fejlesztéseket kell majd végeznie, egyebek mellett bővítéseket az M1-es, az M7-es és az M3-as autópályákon, az M3-as meghosszabbítását az országhatárig, illetve az M81-es hiányzó szakaszának megépítését.

A fejlesztéseket a koncesszornak kell finanszíroznia, illetve a teljes úthálózat fenntartását is 35 évig – cserébe 35 évig rendelkezésre állási díjat kap a magyar államtól.

Az útdíjakat továbbra is az állam fogja szedni, azok továbbra is a költségvetésbe folynak be,

mértékük pedig továbbra is az infláció mértékével fog emelkedni. A rendelkezésre állási díj ettől technikailag független állami kiadás lesz, amely szintén az infláció mértékével fog emelkedni.

Az NKI a konstrukciót úgy tervezi, hogy a befolyó útdíjak összege mindig valamivel magasabb lesz, mint a kifizetett rendelkezésre állási díj.

Egyelőre nem tudni, lesz-e olyan gazdasági szereplő, aki ilyen összegű díj fejében elviszi a koncessziót, vagy csak drágább ajánlatok érkeznek majd.

Rogán Antal szerint a most kiírt konstrukció összességében sokkal jobb, mint amilyen az M5-ösé és az M6-osé, a kockázatok nagy részét ugyanis a koncesszornak kell viselnie, nem az államnak, ráadásul a szerződéses feltételek is sokkal kedvezőbbek lesznek az állam számára – bár ezekről egyelőre nem beszélnek, illetve részben még ki sem alakultak, mivel még a közbeszerzés első, jelentkezési szakasza sem zárult le, nemhogy a tárgyalásos. A koncesszort terhelő sok kockázat ellenére a 35 évi biztos munka és díjbevétel kellőképpen vonzóvá teszik a szerződést a gazdasági szereplők számára – véli a miniszter.

A kormány azt már a kiíráshoz mellékelt közleményben kifejtette, hogy a magyar államnak azért előnyös ez a megoldás, mert így a fejlesztések költsége nem a magyar államháztartást fogja terhelni, és nem az államadósságot fogja növelni. Legalábbis nem azonnal. Ha úgy tetszik, az államnak nem kell relatíve rövid időn, tíz éven belül jelentős összegeket előteremtenie, cserébe 35 évre elnyújtva fizeti a rendelkezésre állási díjat.

A kormány rendszerváltásra készül a magyar utakon

Az összes autópályát, autóutat és gyorsutat kiszervezné a kormány 35 évre az M5-ös és M6-os autópályákról ismert ppp-konstrukcióban. A részleteket nem hozták nyilvánosságra. A koncessziók felelőse ráadásul ősztől egy új, kormánytól független hatóság lesz, amelynek vezetőjét még a mostani miniszterelnök nevezheti ki 9 évre.