A Gémesi György vezette szervezet szerint a napokban benyújtott javaslat nem egyszerűen "marhaság", hanem felelőtlen és bűnös lépés is. Helyette inkább nemzeti bérlakásépítési program kellene.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) arra kéri az országgyűlési képviselőket, ne vegyék tárgysorozatba a magyarországi önkormányzati bérlakásállomány felszámolására irányuló önálló képviselői indítványt, míg Böröcz Lászlót, a törvényjavaslat előterjesztőjét, kezdeményezése visszavonására szólítja fel. A szövetség kezdeményezi azt is, hogy az elmélyülő hazai lakhatási válság felszámolása érdekében, a kormány mielőbb indítson be egy nemzeti bérlakásépítési programot az önkormányzatok bevonásával.
A MÖSZ szerkesztőségünknek küldött közleményében emlékeztet, az elmúlt években a lakásárak és a magán-piaci lakbérek a jövedelmeket többszörösen meghaladóan növekedtek, és ennek következményeként a családok, a családot alapítani vágyók, vagy önállóan boldogulni akaró fiatalok számára ellehetetlenült az önálló otthonteremtés, a megfelelő lakhatási viszonyok kialakítása, különösen a városi térségekben. Magyarországon, az elmúlt évtizedben lakhatási válság alakult ki, melynek felszámolására eddig nem született kormányzati program, ám – a Magyar Önkormányzatok Szövetsége álláspontja szerint - a problémák enyhítéséért a kormány és az önkormányzatok közös cselekvéssel már rövid távon sokat tehetnének.
A megfelelő körültekintés, előkészítés, egyeztetés nélkül most benyújtott törvényjavaslat azonban nemhogy nem segíti a lakhatási válság felszámolását, hanem ellenkezőleg, elmélyíti azt, sőt újabb problémákat állít elő
– olvasható a közleményben.
A még önkormányzati tulajdonban lévő százezres önkormányzati lakásállomány kényszer privatizációját értéken alul írja elő a törvényjavaslat, miközben az előterjesztője egy szót sem ejt arról, hogy milyen társadalmi-gazdasági következményekkel számolt - írják. „Nem valószínű, hogy a kormánypárti képviselő tisztában volt azzal, hogy törvényjavaslatával több mint 1000 milliárd forint értékű önkormányzati bérlakás állomány felszámolására tesz javaslatot, ami rendkívül jelentős közvagyonvesztéssel is együtt jár” – hangsúlyozza a szövetség, megemlítve azt is, hogy a jogalkotási törvény szerint a jogszabály előkészítője felelősséggel tartozik a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmérni javaslata várható következményeit. „Az önkormányzati bérlakásállomány felszámolását előíró, és alkotmányossági kérdéseket is felvető törvényjavaslat előterjesztést megelőzően ilyen vizsgálatokra nyilvánvalóan nem került sor” - fogalmaznak.
A szövetség szerint alapvető alkotmányossági kérdéseket vet fel vagyonállományuk kiárusítására kötelezni az önkormányzatokat.
A lakáspiaci viszonyokba történő durva beavatkozás, mely nem veszi számba a társadalmi, szociális és gazdasági következményeket, az nem egyszerűen „marhaság” (ahogy egy kormánypárti polgármester fogalmazott), hanem felelőtlen és bűnös lépés.
A MÖSZ szerint emellett a jövőbeni lakásépítési programokat is ellehetetleníti a kötelező privatizáció, hiszen megbünteti a segíteni szándékozó önkormányzatokat, mozgásterüket végletesen beszűkíti és tartós jogbizonytalanságot teremt. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért kezdeményezi, hogy a kormány illetékes képviselői és az Önkormányzatok Nemzeti Egyeztető Tanácsa soron kívül tűzze napirendre a hazai lakhatási válság megoldásának érdekében a nemzeti önkormányzati bérlakásprogram ügyét. Ennek finanszírozásához EU-s források igénybevételét is meg kell fontolni – olvasható a közleményben.
A hvg.hu is megírta, hogy egy új törvényjavaslat szerint kedvezményes áron vehetnék meg a bérlők az önkormányzati bérlakásokat. A benyújtott törvényjavaslat szerint a bérlőknek a legrosszabb esetben az ingatlan értékének a 30 százalékát kell kifizetniük. Ha egy összegben rendezik, akkor még olcsóbb lehet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.