Várhatóan az uniós költségvetési szabályok felülvizsgálatára tesz majd javaslatot Franciaország, mint az Európai Unió soros elnöke 2022 első felében: a miniszterelnöki hivatalban működő Gazdasági Elemző Tanács a 3 százalékos deficitszabály eltörlését szorgalmazza – írta kedden a francia Le Monde.

A mértékadó napilap emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron államfő már 2019-ben "múlt századi vitának" nevezte az uniós költségvetési kritériumokat, amelyek szerint az EU-tagországok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a 3 százalékot, az államadósság mértéke pedig nem emelkedhet a GDP 60 százaléka fölé.

"Több expanzionizmusra, több beruházásra van szükség" – mondta a francia elnök a The Economist című brit hetilapnak néhány héttel azelőtt, hogy a koronavírus-járvány elérte Európát. Macron már akkor "hihetetlenül törékenynek" látta az európai gazdaság helyzetét.

Dogmatikus alapok

A nagyon különböző európai gazdaságok közös költségvetési keretét – elsősorban az euró létrehozása céljából – meghatározó Maastrichti Szerződésben 1992-ben lefektetett két alapvető költségvetési kritérium betarthatóságáról évek óta zajlik a politikai vita Franciaországban. A vitát időnként a szélsőbaloldal, máskor a szélsőjobboldal erősíti fel.

Jóllehet a maastrichti kritériumok tudományos jellegét mértékadó közgazdászok is vitatják, és azok alkalmazását az Európai Bizottság a koronavírus-járvány miatt 2022 végéig felfüggesztette, az elfogadásuk óta senki nem kívánt a szabályokhoz hozzányúlni. Az egymás utáni válságok és az azokat követő jelentős állami támogatások fokozatosan dogmatikussá tették a Maastrichtban felvázolt Európát, amely egyre kevésbé van összhangban a tagállamok társadalmi valóságával – írja a Le Monde.

Franciaország ezért célul tűzte ki, hogy a 2022 első felében esedékes uniós elnöksége idején megnyitja ezt a nagyon érzékeny vitát, bár a lépés nagymértékben függ az őszi német választások eredményétől és a szigorú pénzügyi szabályok betartását hirdető Hollandiától is. A 2022 májusban esedékes franciaországi elnökválasztás miatt viszont a téma felvetése jól jöhet Emmanuel Macron számára.

A háttérben a szuverenitás

Brice Teinturier politológus, az Ipsos közvélemény-kutató vezérigazgatója szerint a látszólag technikai kérdés mögött az Európáról és az államról gondolkodás kérdése húzódik meg. "Miközben a deficit és az államadósság összegei nem érdeklik a franciákat, az európai injekciók és az, ami az államon múlik, azaz a szuverenitás, nagyon is érdekli őket" – mondta.

A javaslatok kidolgozására az előkészítő munkát már elkezdte a Gazdasági Elemző Tanács nevű szakértői csoport a miniszterelnöki hivatalban. Kedden közzétett tanulmányukban azt javasolták, hogy a 3 százalékos deficitszabályt és a 60 százalékos államadóssági küszöböt egy tagállamonként maghatározandó plafon váltsa fel.

Az elemzők szerint a stabilitási és növekedési paktumnak az egyes tagállamok adósságállományára kellene koncentrálnia, és köteleznie kellene az adott kormányokat arra, hogy maguk határozzanak meg egy ötéves eladósodottsági célt, amelyet egy független nemzeti költségvetési bizottság és az Európai Unió is megvizsgálna.

A Covid-válság még inkább egyértelművé tette a szabályzat és a valóság közti eltérését

– írja javaslatában a közgazdász trió, Philippe Martin, Xavier Ragot és Jean Pisani-Ferry. Utóbbi Emmanuel Macron 2017-es elnökválasztási kampányának gazdasági programjáért is felelt.

A témában azért alakulhatott ki konszenzus a Le Monde szerint, mert a szakemberek úgy látják, a világ megváltozott az elmúlt húsz évben. Az euró létrehozása óta az államadósság mindenhol megugrott, Franciaországban meg is duplázódott, s jelenleg a GDP 120 százalékához közelít, az infláció viszont gyakorlatilag eltűnt. A tagállamok közötti különbségek eközben 2000 óta egyre nagyobbak: a svéd államadósság például a GDP 50 százaléka, míg Görögországé a 210 százalékhoz közelít.