Az állami dolgozók béremelése húzta fel a magyar átlagkereseti adatot januárban.
Idén januárban 411 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ez nettóba átszámítva 273 300 forintot jelent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Mindkét szám 9,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
A statisztikába azoknak a bére számít bele, akik 5 fősnél nagyobb cégnél vagy állami, önkormányzati cégek alkalmazottjaként dolgoznak teljes munkaidőben. Azaz a jellemzően rosszabbul fizető legkisebb vállalatok dolgozóinak bére nem jelenik meg itt, ahogy azoknak a fizetéscsökkenése sem, akiket a válság alatt részmunkaidőre küldtek.
Az adatok tehát nem mutatják minden magyar bérezését, a növekedést az húzta fel, hogy a költségvetési szférában előre ütemezett béremelések voltak – ide tartozik az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése - így ott 13,3 százalékos növekedést mért a KSH. Eközben a vállalkozásoknál 8,5 százalékkal nőtt azoknak az átlagbére, akik megtartották az állásukat teljes munkaidőben.
Mivel az infláció ugyanekkor 2,7 százalékos volt, a reálkereset 6,6 százalékkal nőtt.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 714 900 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 247 500 forint.
A nemek közötti különbség továbbra is nagyon nagy: a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 447 200, a nők esetében 375 500 forintot ért el, ami a férfiaknál 9,2, a nőknél 10,2 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.