Egy maréknyi ember viszi haza a fizetések közel harmadát
A teljes állásban dolgozók felső 10 százaléka több fizetést visz haza, mint az alsó 50 százalék összesen.
A teljes állásban dolgozók felső 10 százaléka több fizetést visz haza, mint az alsó 50 százalék összesen.
A nettó fizetés mediánértéke pedig megközelítette a 390 ezer forintot.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
Az első negyedévben lejáró lakossági állampapírok kamata nagyot zuhan, így sokan gondolhatják úgy, hogy a nagy kamateső után érdemes másba tenni a pénzüket. A befektetési szolgáltatók nagy lehetőség előtt állnak.
A lecsúszott pedagógusok, a gyenge forint és az emberek életébe folyton beavatkozó kormány mind benne vannak abban, hogy a választók harmada új ígéretet talált az alig tíz hónapja felbukkant Magyar Péterben. Orbán Viktor látja a problémát, de a mozgástere sokkal szűkebb, mint korábban.
Az összeg 12,9 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi.
A hároméves bérmegállapodás aláírása után a kormány rögzítette a legkisebb bérek mértékét.
Noha az árak és a fizetések között még nagy különbségek vannak Kelet-Európa országaiban, arányaiban hasonlóan rosszul jönnek ki havi bérükből az átlagemberek.
A KSH által közölt friss kereseti adatok alapján akinek van diplomája, ő a jelenlegi átlagnyugdíjat (233 ezer forintot) akár jócskán meghaladó juttatást kaphat. Azonban alacsonyabb végzettség esetén gyakran tragikusan alacsony nyugdíjra kell számítani.
Uniós összehasonlításban is a sor végén állunk, csak Romániában és Szlovákiában mélyebb a szegénység.
Úgy tűnik, a nagy májusi emelkedés egyszeri eset volt, a hatodik hónap adata viszont már újra belesimul a lassú lemorzsolódást mutató trendbe, véli az ING vezető elemzője. Panaszra szerinte ugyanakkor nincs komolyabb ok.
Ez 13,3 százalékos növekedést jelent a tavaly júniusihoz képest.