Gazdaság hvg.hu 2024. augusztus. 26. 08:33

KSH: Nettó 442 ezer forint volt az átlagkereset júniusban

Ez 13,3 százalékos növekedést jelent a tavaly júniusihoz képest.

Kijött a júniusi kereseti adatokkal a Központi Statisztikai Hivatal, hétfői közleményük szerint a hatodik hónapban

a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 ezer forint volt.

A KSH adatai szerint 2024. júniusában:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 642 ezres bruttó átlagkeresete, 13,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.
  • A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 598 200 forintra becsülhető, ez 13,9%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 595 000, a költségvetésben 597 800, a nonprofit szektorban 631 300 forintot tett ki, 12,0, 18,8, illetve 18,7%-kal emelkedett egy év alatt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélküli 427 ezer forintja, kedvezményeket figyelembe véve 442 ezer 13,3, illetve 13,1%-kal magasabb volt, mint 2023. júniusban.
  • A reálkereset 9,3%-kal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,7%-os növekedése mellett.
  • A bruttó mediánkereset 518 800 forint volt, 15,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
  • A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 359 200 forintot ért el, 15,1%-kal felülmúlva az előző év azonos időszakit.

2024 január–júniust nézve:

  • A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 800 forint volt.
  • A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 422 100, a kedvezményeket figyelembe véve 436 900 forintot ért el.
  • A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,0, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.