Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyar állam uniós összehasonlításban sportra kiemelkedően sokat, egészségügyre viszont az egyik legkevesebbet költötte a járvány előtt. A sokéves alulfinanszírozás eredménye többek közt a krónikus munkaerőhiány. A járvány miatt 2020-ban negyedével-harmadával több pénz ment el egészségügyre, a legtöbb ugyanakkor a részben fölösleges eszközbeszerzésre.
Csak két ország volt az Európai Unióban 2019-ben, amelyik arányaiban kevesebbet költött volna egészségügyre Magyarországnál: Lettország és Ciprus. Magyarország a nemzeti összterméke (GDP-je) 4,5 százalékának megfelelő összeget fordított erre a területre, míg az uniós átlag 7 százalék volt.
Az élen Ausztria áll, és az élmezőnyben tanyázik Szlovákia és Csehország is, szóval szó sincs arról, hogy az egészségügy relatíve alacsony súlya az állami kiadások tortájában régiós sajátosság lenne.
A magyar állam sose volt Európa-bajnok az egészségügyi ráfordítások tekintetében, a 2010-es években azonban a helyzet nemhogy javult volna, de valamelyest romlott. Ami azt illeti,
a GDP arányában 4,5 százalékos ráfordítás a legalacsonyabb szint Magyarország történetében 1995 óta, ameddig az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat összesíti a számokat.
Ezzel együtt a kiadások számszerűen persze évről évre általában nőttek, hiszen a viszonyításul szolgáló GDP is nőtt. 2019-ben épp jelentősen, 5 százalékkal.
A történelmi adatokat elnézve szembeötlő, mennyire más úton jártak a régiós országok. Csehország és Szlovákia többnyire növekvő egészségügyi kiadási szinttel működtek. Magyarországé csökkent, stagnált, egyre jobban leszakadva a cseh és szlovák szinttől (ami nem mellesleg az uniós átlag, illetve az osztrák szint környéke is). A magyar kiadási szint jelenleg a komoly növekedés után stagnáló lengyellel és a növekvő románnal van pariban.
A tavalyi adatokra még várni kell
A kormány (egész pontosan a Pénzügyminisztérium) majd csak ősszel fogja az Országgyűlés elé terjeszteni a 2020-as központi költségvetés teljesülését bemutató zárszámadást, így majd csak akkor fog pontosan látszani, milyen hatással volt a terület finanszírozására a koronavírus-járvány.
A tárca és a Magyar Államkincstár által előzetesen nyilvánosságra hozott számokból az látszik, hogy az egészségügy finanszírozása jelentősen javult 2020-ban. Különösen a GDP arányában – hiszen a gazdaság zsugorodott, a járvány miatt az egészségügyi kiadások viszont számszerűen is nőttek. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a javulás jelentős részét egyszeri tételek, mondhatni sebtapaszok magyarázzák. Ráadásul a legnagyobb sebtapasz valójában csupán szépségtapasz.
Az eszközbeszerzések vittek el rengeteg pénzt
A pénzügyminisztériumi tájékoztatás szerint 2020-ban 614,7 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. A 2020-as költségvetés főszámainak teljesülését bemutató dokumentumban a tárca megemlíti, hogy a költségvetési szerveknél keletkezett jelentős (plusz)kiadásokból 588,3 milliárd forint a „Külképviseletek igazgatásánál” állt elő, melyből a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések 537,9 milliárd forintot tettek ki, 177,3 milliárd forint pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kiadása, ebből 123,1 milliárd forint a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre kifizetett összeg.
A beszerzések körül még mindig elég nagy a homály, de úgy tűnik, az ország tavasszal, a járvány kitörése után több mint 300 milliárd forintért vett 16 ezer lélegeztetőgépet. Ez ugyebár azt jelenti, hogy a közel 600 milliárd forintnyi eszközbeszerzés fele lélegeztetőgépekre ment el. Ezek jelentős részét a kormány nagyon túlárazottan vette, ami, ha valóban életet mentenének vele, nem is lenne probléma, de ennyi gépre nincs szükség. Már tavasszal sok szakember felhívta rá a figyelmet, hogy az ellátásban a szűk keresztmetszetet nem a lélegeztetőgépek hiánya, hanem a szakszemélyzet hiánya jelenti.
Nem mellesleg
a kormány is elismerte, hogy túlvásárolták magukat lélegeztetőgépből. Néhány darabot elajándékoztak, amúgy az volt az ígéret, hogy majd továbbértékesítik őket. Ebből viszont nem valósult meg semmi.
Olyannyira nem, hogy a kormány 2021. március elején rendeletben bízta meg Kásler Miklós, Pintér Sándor és Szijjártó Péter minisztereket, hogy felmérjék azoknak a „stratégiai raktárkészleten felüli” lélegeztetőgépeknek a mennyiségét, típusát és sorszámát, amelyeket az állam eladna.
Egy szó mint száz, a 600 milliárdos eszközbeszerzés szépen megdobja az egészségügyi kiadások szeletét az állami kiadások tortájában, de sajnos a kiadás jelentős része teljesen fölösleges volt. Egyébként az állam csak pénzforgalmi szemléletben költött el ennyi pénzt, az összeg egy része visszafolyt a költségvetésbe. Például a 2020-as számokhoz mellékelt tájékoztatóban a minisztérium külön kiemeli, hogy az eszközimport jelentősen megdobta a költségvetés importáfa-bevételeit. Vagyis az állam tulajdonképpen nem költött ennyit, hiszen a pénzt ugyan kiadta, de egy része vissza is folyt például forgalmi adó formájában.
A tb-kassza jól kordában maradt
A költségvetésben az egészségügyi kiadások finanszírozásának nagy része természetesen az egészségbiztosítási alapból (avagy a tb-kasszából) történik. Ennek kiadási összege nem meglepő módon meghaladta a 2019-est (2,54 ezer milliárd) és a 2020-as tervezettet is (2,68 ezer milliárd), mivel év végére 2,89 ezer milliárd ment el. A különbség ahhoz képest viszont meglepően kicsi, hogy az év háromnegyedében járvány volt. Táppénzben 149,3 milliárd helyett 156,8 milliárdot kellett kifizetni, vagyis a munkavállalók betegállományait a statisztika szerint nem dobta meg jelentősen a járvány.
A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás a 2020. évben 1612,2 milliárd forintot tett ki a 2019. évi 1340,7 milliárd forinttal szemben – írja tájékoztatójában a minisztérium. A tárca szerint az előző évhez viszonyított magasabb összegű kiadás döntő részben a célelőirányzatoknál jelentkezett:
- adósságrendezésre több körben összesen 91 milliárd forint ment el,
- a 2020. januári 14 százalékos és a 2020. novemberi 20 százalékos béremelésre,
- illetve az egészségügyi dolgozók egyszeri 500 ezer forintos juttatására 101 milliárd forint értékben.
Továbbá kisebb pluszkiadások jelentkeztek az összevont szakellátásnál.
Ami az adósságrendezést illeti, a kórházak adóssága évek óta menetrendszerűen újra- és újratermelődik, a kormány pedig újra és újra rendezi. Nem volt ez másként 2020-ban sem, a gyökere pedig egyrészt az egészségügy alulfinanszírozottsága, másrészt a strukturális problémák. Magyarán az intézmények egyfelől kevés pénzt kapnak, másfelől azt is rosszul költik el.
Negyedével-harmadával több ment egészségügyre
A tb-kassza 210 milliárdos túlköltése és a 615 milliárd forint plusz eszközbeszerzés együtt 825 milliárdot adnak, plusz az egészségügyi dolgozók számára adott egyszeri, 500 ezer forintos juttatás egy része az intézményi kiadásoknál jelentkezett. Nem konszolidált, pénzforgalmi szemléletben a 2020-as központi költségvetés egészségügyi kiadásait összesen 3 310 milliárd forintra tervezte a kormány (az államháztartáson belüli pénzmozgásokkal korrigált, konszolidált összeg már csak 1 864 milliárd forint). Szóval az egészségügyi kiadások nagyjából negyedével haladták meg a tervezettet.
A Pénzügyminisztérium ugyanakkor az Mfor.hu egyik cikkére reagálva azt közölte a Facebookon, hogy a kormány nem 60, hanem 1127 milliárd forint pluszforrást biztosított az egészségügynek. Az Mfor.hu „átcsoportosításokról” írt, és tény, hogy az egészségügyre fordított pluszpénzek jelentős része nem jelent meg nyilvánosságra hozott költségvetési átcsoportosításként. Az ellentmondás leginkább arra mutat rá, hogy a kormány mennyire átláthatatlanul kezeli a költségvetést. Legalábbis kívülről, vélhetően a Pénzügyminisztériumban van egy igazi, naprakész, a tényszámokat és a reális várakozásokat tartalmazó büdzsé. Egyébként a kormány már a 2021-es költségvetésről is rég elismerte, hogy a főszámokat illetően is elszakadt tőle a valóság. A kormány ennek ellenére nem hozza nyilvánosságra az új büdzsét, és nem viszi be az Országgyűlés elé módosításként, hogy a képviselők szavazni tudjanak róla. Holott a hatályos jogrend szerint a költségvetés kereteinek megállapítása még mindig az Országgyűlés fennhatósága alá tartozik, hiába lazított sokat a Fidesz a szabályokon.
De az is tény, hogy a magyar állam nem 60 milliárd forinttal fordított többet az egészségügyre. A Pénzügyminisztérium Facebook-posztja szerint „a Járvány Elleni Védekezési Alapból teljesített 1027 Mrd Ft kiadás biztosította az egészségügyi célú eszközbeszerzések, az infrastrukturális fejlesztések (pl. a Kiskunhalasi Járványkórház felállítása) mellett az egészségügyi dolgozók egyszeri, 500 ezer forintos juttatását is”. A tárca itt már csúsztat, az alapba ugyanis már korábban eldöntött béremelések fedezetét is besöpörte, ezek esetében nem pluszpénzről van szó, pusztán átkeresztelésről. Az is vitatható, hogy az egészségipari cégek fejlesztésére „elkülönített” 100 milliárdos összeg mennyire tekinthető egészségügyi kiadásnak (hivatalosan nem az).
A poszt szerint 2020-ban az egészségügyi kiadások összértéke megközelítette a 3000 milliárd forintot, de egyáltalán nem világos, hogy a tárca mire gondol: csak az önkormányzatok nélküli központi alrendszerre vagy a teljes államháztartásra? A belső pénzmozgásokat figyelmen kívül hagyó konszolidált szemléletben, vagy egyszerűen kifizetésként? Mindenesetre nem látszik, hogy jönne ki pont szűk 3000 milliárd forint. Ha a nem konszolidált 3,3 ezer milliárdos tervhez hozzáadjuk a minisztérium által mondott 1,1 ezer milliárdos pluszköltést, az 4,4 ezer milliárd, nem 3. Ha a konszolidált 1,9 ezer milliárdos tervezett összeghez adjuk az 1,1 ezer milliárdot, akkor kijön a szűk 3 ezer milliárd – azonban az 1,1 ezer milliárdos pluszösszeg szinte biztosan nem konszolidált szám.
A jelentős béremelés rég esedékes
A 2020-as béremelések minden egyes lépcsőjét igyekezett a kormány nóvumként és jelentős intézkedésként bemutatni, holott már a járvány előtt eldöntött lépésekről volt szó. És borzasztó nagy szükség volt rájuk, ezeknek köszönhetően az egészségügyben a nettó átlagkereset végre elérte a nemzetgazdasági szintű átlagkeresetet. 2020-ban előbbi már 294 ezer forint volt, utóbbi pedig 276 ezer.
A megelőző években az egészségügyi átlagkereset mindig elmaradt az országos átlagtól, még 2019-ben is 238 ezer forint állt szemben 251 ezer forinttal.
Az alacsony béreknek persze látszott a gyümölcse, az egészségügyben és a szociális ellátásban (utóbbi területen még alacsonyabbak a bérek) a legmagasabb a betöltetlen álláshelyek aránya: 2020 végén 3,8 százalék volt, miközben a nemzetgazdasági átlag 2 százalékon állt. A betöltetlen álláshelyek aránya ráadásul évek óta nőtt az egészségügyben, épp 2020-ban sikerült némileg stabilizálni a helyzetet, miután 2019-ben már 4 százalék fölé emelkedett a mutató.
A járványban az egészségügyi (különösen az intenzív) ellátás szűk keresztmetszetét a szakszemélyzet jelenti – hiszen ahogy a kormány demonstrálta is, eszközöket bármikor lehet keríteni, pláne, ha a pénz nem számít. Orvosokat, ápolókat viszont nem tudnak „a fürkészek és a portyázók” csak úgy raklapszámra betolni a teherrepülőbe. Persze nem elvárható egy kormánytól sem, hogy folyamatosan járványhelyzeti kataklizmára felkészült állapotban tartsa az egészségügyi rendszert. Azonban az elvárható, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat a normál működéshez, a dolgozók tisztességes, versenyképes fizetéséhez.
Ez az orvosok esetében a 2021 eleji reformmal jórészt teljesül – az más lapra tartozik, hogy ezt a reformot milyen módon verte keresztül a kormány, és milyen aknák vannak még benne. Illetve más lapra tartozna, ha az erőltetett átalakítás miatt is nem döntött volna úgy több mint 4 ezer egészségügyi dolgozó, hogy nem írja alá az új szerződést, tovább növelve a munkaerőhiányt. A jelentős béremelés 2021-ben szűk 200 milliárd forintba kerül – ez nem csekély összeg, de nem is kigazdálkodhatatlan a központi költségvetésben. Egy-két stadion ára – mondhatnánk, ha demagógok lennénk.
Azonban a szakdolgozói bérek jelentős fejlesztése elmaradt, ami újabb feszültségeket szül az egészségügyben. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) háromlépcsős béremelési koncepciót dolgozott ki, érvelésük szerint kritikus a szakdolgozói létszámhelyzet. Egyebek közt azt javasolják, hogy első lépcsőben a 2022. január 1-jére tervezett, átlagosan 21 százalékos béremelést hozzák előre idén június 1-jére. A bértáblajavaslatuk szerint ekkortól egy kezdő szakdolgozó fizetése bruttó 264 ezer forint lenne a jelenlegi 202 ezer forint helyett, egy negyven éve a pályán lévő, több végzettséggel rendelkező szakdolgozó pedig bruttó 685 ezer forintot keresne a jelenlegi 645 ezer forint helyett.
Magyarország sportország
Visszatérve a magyar állam kiadási szerkezetére, az egészségügy alulfinanszírozásával a teljes uniós mezőnyből és a régiós versenytársak közül is kilóg. Uniós szinten a magyar állam egyáltalán nem karcsú, a GDP-je 45 százalékát meghaladó kiadási szinttel a középmezőny élén áll: a visegrádi országok közt a magyar állam költ legtöbbet a saját gazdaságához viszonyítva, Romániát pedig messze előzi.
A magas kiadási szinthez képest nemcsak az egészségügy szelete vékony a tortában, hanem a társadalombiztosítási szolgáltatásoké és juttatásoké is. Utóbbit kompenzálja, hogy a Fidesz vezette magyar állam a szociális transzferek jelentős részét az adórendszeren keresztül bonyolítja – például a családi pótlék összege 2008 óta nem emelkedett, így alaposan elinflálódott, azonban a gyerekes munkavállalók jövedelemadó-kedvezményt kapnak. Mivel az adókedvezmény nem megy át az államon, nem jelenik meg a kiadások közt sem.
A magyar állam továbbá relatíve sokat költ saját magára, az „általános közösségi szolgáltatások” mögött nagyrészt az állami bürokrácia működtetése bújik meg. Továbbá „gazdasági ügyekre”, amelyek pedig jórészt a Fidesz-állam által szívesen osztott támogatásokat takarják.
És persze nem lehet elmenni a sportköltések elképesztően magas szintje mellett – ezekben Magyarország nemhogy vezet uniós szinten, de első helye toronymagas:
A helyzet nem változott 2019 óta, a kormány 2020-ban is úgy lapátolta a pénzt a sportba, mintha nem lenne se járvány, se holnap.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
