Bulgária után Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér az Európai Unióban – írta meg a hvg.hu az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat összesítése alapján. Az Eurostat múlt héten közölt adatai szerint Bulgáriában 332 euró, Magyarországon 442 euró a minimálbér, ezzel hazánkban a második legalacsonyabb a minimálbér az EU-ban. Romániában 458 euró, de Horvátországban, Lengyelországban és Szlovákiában is magasabb a minimálbér, utóbbi országban 623 euró, azaz majdnem kétszáz euróval több, mint Magyarországon.

Az Eurostat adatai szerint a legmagasabb Luxemburgban (2202 euró), de Írországban (1724 euró), Hollandiában (1724 euró), Belgiumban (1626 euró) és Németországban (1614) is elég magas.

Az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson nézve a helyzet valamivel jobb, így nézve azért akad négy ország, ahol a magyarnál kevesebbet ér az ottani minimálbér.

Az Eurostat által közölt számok egy kicsit csalókák, ugyanis a januári állapotokat tükrözik. Márpedig Magyarországon idén csak január végén sikerült megállapodni a minimálbérről, a 4 százalékos emelés február 1-ével lépett hatályba. Az emeléssel a bruttó 161 ezer forintos minimálbér 167 400 forintra nőtt.

Más szóval az Eurostat közleményében szereplő adatok a 2020-as magyar minimálbért teszik a 2021-es román, lengyel stb. minimálbérek mellé.

Azonban mielőtt azt gondolnánk, hogy ez jelentős különbség forrása: hát nem az.

A 4 százalékos emelés egyáltalán nem nagy, azt tekintetbe véve a helyzet annyiban más, hogy euróban számolva a román minimálbér nem rázta le a magyart, hanem fej-fej mellett vannak.

Ezzel együtt is a(z euróban számolt) magyar minimálbér legföljebb a harmadik legkisebb az EU-ban. Még épphogy – a forint euróhoz viszonyított rohamos leértékelődése miatt ugyanis bármiféle emelés vagy csökkentés nélkül szakad le. Ami azt illeti,

a(z euróban számolt) román minimálbér már 2020 második félévében lehagyta a magyart, és ennek semmi más oka nem volt, mint a forint árfolyamának zuhanása.

A 4 százalékos magyarországi emelés figyelembe vétele a vásárlóerő-paritásos összehasonlításban sem okoz számottevő különbséget, azzal együtt a magyar minimálbér még mindig hátulról az ötödik legkevesebbet éri, csak épp közelebb van a cseh értékhez valamivel.

Az elmúlt évekre visszatekintve jól látható, hogy

a másik három visegrádi ország euróban számolt minimálbére nagyjából együtt mozgott, a magyar azonban leszakadt azoktól, és immár a romániaival versenyez.

Ehhez a forint árfolyamának alulteljesítése mellett a drasztikus romániai minimálbér-emelések is kellettek.

Vásárlóerő-paritáson nézve az egész elmúlt évtizedben a lengyel minimálbér értéke volt a megmagasabb, míg a cseh és a magyar tandemben mozogtak. Épp csak közben alaposan beelőzte őket a román. Romániában alacsonyabb az árszínvonal mint Csehországban vagy Magyarországban, ezért nőhetett ilyen látványosan az ottani minimálbér értéke.