Augusztus után először decemberben lett újra négy és félmilliós a foglalkoztatottság.
Visszatért a foglalkoztatottak száma 4,5 millió főre 2020 decemberében – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Utoljára augusztusban dolgoztak ennél többen, szeptemberben és októberben viszont 63 ezren elvesztették a munkájukat. Közülük az ősz végére 45 ezren visszatértek dolgozni, az év legutolsó hónapjában pedig 4 ezer fővel tovább nőtt a foglalkoztatottság, így lett pontosan 4 millió 500 ezer fő. Azaz ott még nem tartunk, mint a járvány második hulláma előtt, de az is látszik: hiába halljuk, hogy sokan elveszthetik a munkájukat, ha sokáig tartanak a járvány miatti lezárások, december végéig ez nem történt meg. A gyárakban a tavaszi lezárások alatt átálltak arra, hogy hogyan kell a szigorúbb járványügyi szabályokkal is dolgozni, a kérdés a szolgáltató szektor sorsa lesz, de 2020 legvégén még ott is kitartottak.
A KSH arra azért figyelmeztetett: figyelni kell az adat értelmezésekor arra, hogy mindenki foglalkoztatottnak számít, aki a vizsgált időszakban legalább egy órán át dolgozott. Tehát az nem derül ki a számokból, hogy hány ember dolgozik most rövidebb munkaidőben, mint a válság előtt.
Az év utolsó három hónapjában átlagosan 4 millió 482 ezer volt a foglalkoztatottak száma, ez 37 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A csökkenés fő oka, hogy 25 ezerrel kevesebben ingáznak külföldre, 16 ezerrel kevesebb közmunkás dolgozik, a magyarországi munkaerőpiacon dolgozók viszont 3900-zal többen lettek.
Miután Orbán Viktor bejelentette, hogy a 25 éven aluliak legkésőbb jövőre szja-mentességet kapnak, érdemes megemlíteni: ebben a korosztályban egy év alatt 21 ezer fővel, 265 ezer főre csökkent a foglalkoztatottság, az ő körükben 11,5 százalékos a munkanélküliség. (A tanulók nem számítanak munkanélkülinek.)
A munkanélküliségi ráta a novemberi 4,1-ről 4,3 százalékra nőtt, ez 200 ezer fő, ami 10 ezres növekedést jelent.
Vagyis ezúttal egyszerre nőtt a foglalkoztatottság és a munkanélküliség is. Annak, hogy ez a két tendencia első ránézésre ellentmond egymásnak, az okát a munkanélküliség definíciójában kell keresni.
Mivel munkanélkülinek az számít, akinek nincs állása, de aktívan keres és ha kell, akkor két héten belül munkába tud állni, sokan, akik az ősszel elvesztették a munkahelyüket, egy ideig még nem számítottak munkanélkülinek, csak inaktívnak, decemberre viszont már regisztráltak.
2019 utolsó hónapjához képest 59 ezer fővel, 1,22 százalékponttal nőtt a munkanélküliség 2020 legvégére.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.