Ebben az évben 5,8 százalékkal eshet vissza a magyar gazdaság – számol a Kopint-Tárki a most kiadott, negyedik negyedéves konjunktúrajelentésében. Ez pontosan ugyanannyi, mint a korábbi prognózisuk szerint várt visszaesés. 2021-re is fenntartják a 3,5 százalékos növekedési előrejelzést, de most már hozzátették: egyre több a kockázat, amelyek miatt, ha valóra válnak, kisebb lehet a növekedés.

Nézzük előbb a 2020-as prognózist! Az világos a már meglévő adatok alapján, hogy a harmadik negyedévben nagy volt a javulás, azaz V alakúnak tűnhetett a válság, mielőtt ideért a járvány második hulláma. Az ősz egyik kedvező fejleménye az, hogy az ipar teljesítménye még a második hullám alatt is tudott javulni, legalábbis októberben biztosan.

A fogyasztás azonban újra csökkenhet, ahogy az embereknek egyre kevesebb pénzük van, illetve ahogy a járványügyi korlátozások miatt a szolgáltató szektor több üzletága is leáll. Főképp emiatt esik vissza a gazdaság teljesítménye az év végén.

Ami 2021-et illeti: a korlátozások látványos és tartós feloldására a jövő év első felében az elemzés szerint nemigen lesz mód. De idén április–májusban akkora volt a visszaesés, hogy ha semmi érdemi javulás nem lesz a mostanihoz képest, az alacsony bázisérték miatt még akkor is GDP-növekedést fognak mérni. A Kopint-Tárki azt feltételezi, hogy a gazdasági szereplők egy része már alkalmazkodni tud a járványhelyzethez annyira, hogy legalább egy kis emelkedés legyen jövőre az első félévben.

Sok cég azonban várhatóan nem fogja kibírni a következő hónapokat.

Korábban azzal lehetett számolni, hogy néhány hónapnyi bevételcsökkenést kell átvészelni, de most már látszik, hogy ez az időszak jócskán áthúzódik 2021-re is.

Eközben pedig aggódva figyelhetjük a nyugat-európai helyzetet is. Az, hogy sok magyar terméket lehetett eladni nyugatra, a harmadik negyedév jó GDP-adatait meglökte, és abban is segíthet, hogy a negyedik negyedéves zuhanás ne legyen még nagyobb. De folyamatos a bizonytalanság.

Az elemzés szerint az év utolsó három hónapjában nagyobbat eshet a foglalkoztatottak száma, mint a járvány korábbi időszakában.

Ennek a fő oka az, hogy a rövidített munkaidős bértámogatási programra már nem számíthatnak a cégek.

A kormány megpróbálja maximálisan kihasználni azt a lehetőséget, hogy most egy ideig negatív következmények nélkül növelheti az államadósságot és a költségvetési hiányt – olvasható a jelentésben. Ez egy ilyen válsághelyzetben rendben is van, nem csak az elemzők, hanem a világ szinte minden döntéshozója szerint – csakhogy a jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy

a kormány sok esetben olyan célokra használja fel a megnövekedett fiskális mozgásteret, amelyek hatása a járványkezelés szempontjából minimum megkérdőjelezhető, miközben az őszi, második hullám kitörése óta nagyon kevés olyan intézkedést hozott, amely a gazdasági korlátozások által sújtott szakmák és társadalmi csoportok megsegítését szolgálná.

A sportegyesületeket segíti a kormány a lakástámogatásra szánt pénzekből

Több mint 300 milliárd forintot osztott szét az éjszaka a kormány, a járvány gazdasági kárainak enyhítésére szánt keretből a Budai Várnegyed felújítására megy a legtöbb pénz, a lakástámogatásokra és a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokra szánt összegből a sportegyesületeket segítik.