Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagyon nagy az eltérés a munkanélküliségi statisztika és az önbevalláson alapuló adat között.
Közel 160 ezer ember volt Magyarországon a járvány első hullámának végén, aki munkanélkülinek vallotta magát, de hivatalosan nem számított annak – olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal most kiadott számaiból, amelyeket a Portfolio vett észre.
A KSH hónapról hónapra kiadja a gyorstájékoztatóját a munkanélküliségről, emellett azonban közzéteszi jóval később az önbevalláson alapuló statisztikáját is. A kettő közötti fő különbség az, hogy a gyorstájékoztatóban módszertani okokból azok, akik nem tudtak regisztrálni munkanélkülinek, vagy akik nem tudnának azonnal munkába állni, nem munkanélkülinek, csak inaktívnak számítanak, míg az önbevallásos statisztikában már ők is munkanélküliként jelennek meg. Márpedig a járvány alatti korlátozások miatt nagyon sokan tartoznak ebbe a körbe.
A KSH most a júniusi önbevallásos adatokat adta meg, ezekben közel 400 ezren vallották magukat munkanélkülinek, miközben hivatalosan csak 240 ezren voltak azok.
Ha a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi számokat egymás mellé tesszük, hasonló trend látszik most, a második hullám idején is: szeptemberről októberre 23 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, miközben 31 ezerrel csökkent a foglalkoztatottaké is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
