Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Augusztusra sokan visszakapták a munkájukat azok közül, akik a járvány első hullámában elvesztették, de szeptembertől újra megindultak az elbocsátások. A nők, a külföldre ingázók és a közmunkások szenvedték meg legjobban az elmúlt hónapokat.
38 ezerrel kevesebb magyar dolgozott idén augusztus és október között, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A július-szeptemberihez képest 4 ezerrel kevesebben vannak munkában, a válság előtti utolsó három hónap, azaz a tavaly december és idén január-február adatához képest ez 8 ezres csökkenés.
Ez nem tűnik nagynak első ránézésre, csakhogy van egy aggasztó részlete az adatsornak: ahogy durvulni kezdett a járvány második hulláma, augusztusról szeptemberre 32 ezren, szeptemberről októberre pedig 31 ezren vesztették el a munkájukat.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma még nőtt is 3500-zal az egy évvel korábbihoz képest (az előző hónaphoz képest már ott is 2100 fős csökkenést mértek), közmunkásként viszont 16 600-zal kevesebben dolgoznak, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjai pedig 24 900-zal vannak kevesebben. Ez utóbbi nem a kivándorolt magyarokat jelenti, hanem azokat, akik itt élnek, de vagy hosszabb időre, vagy ingázóként átjárnak más országba dolgozni.
Az is látszik a számokon, hogy a válság a nőket érintette igazán rosszul: a 38 ezer ember közül, akinek tavaly ilyenkor volt munkája, most pedig nincs, több mint 30 ezer nő.
A munkanélküliség így is minimálisan csökkent, 4,4-ről 4,3 százalékra (egy éve ilyenkor 3,5 százalék volt). Szeptemberről októberre 23 ezer fővel kevesebb munkanélküli lett, összesen 199 ezren vannak most. Csakhogy a két adatsort egymás mellé rakva látszik: nem arról van szó, hogy javulna a helyzet a munkaerőpiacon, egyszerűen sokan, akik elvesztették az állásukat, nem számítanak hivatalosan munkanélkülinek. Ehhez ugyanis az kellene, hogy regisztrálják őket munkanélküliként, és hogy két héten belül munkába tudjanak állni, ha kapnak egy állásajánlatot, márpedig a járvány miatti korlátozások mindkettőt megnehezítik.
Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta a számokat: látszik, hogy az első sokk után, amit a munkaerőpiaci támogatások augusztus végi kivezetése jelentett, a munkaerőpiac képes volt javulni, viszont sokan lettek inaktívak. A foglalkoztatottság ez után tovább csökkenhet a járvány ismételt terjedése és a bevezetett korlátozások miatt, ám ez a hivatalos munkanélküliségi statisztikákban késleltetve jelenik majd meg – tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
A korlátozásoknál nagyobb csapás lehet a cégeknek, ha a válság miatt elfogy a vásárlók pénze
