Orbán Viktor csütörtökön a lengyel miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján (ahová csak a kiválasztott kormányhű médiumokat hívták meg, de még ők sem kérdezhettek) azt mondta,

Tehát a következő hónapokat – a történelemben nem ismeretlen módon – ismét közösen fogjuk majd megvívni."

Ebből okkal lehet arra következtetni, nem lát esélyt arra, hogy rövid időn belül rendeződjön a magyar–lengyel uniós költségvetési blokkolás. Péntek reggel pedig azt mondta Orbán a Kossuth rádióban, hogy nem kompromisszumot, hanem megoldást szeretne – ez szintén nem a probléma közeli rendezésére utal.

Éppen ezért összegyűjtöttük az Európai Bizottság egyébként nyilvános adatai alapján, hogy milyen összegeket kockáztat Magyarország és Lengyelország, ha nem jutnak hozzá az uniós forrásokhoz. Alapvetően két formában lesz jogosult mindkét ország, ha nem fenyegetik saját és az összes többi ország forrásait a vétóval. Ezek a következők:

• Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének főösszege 1,074 ezermilliárd euró.
• Az Európai Bizottság hosszú lejáratú kötvényeiből finanszírozott uniós helyreállítási alap összköltségvetése 750 milliárd euró, amelyből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel formájában érhető el.
• Magyarország és Lengyelország mindkét alap nagyságával, elosztásával egyetért, a jövőbeli kifizetésekhez kötött jogállamisági feltételrendszer miatt blokkolják.

A hétéves költségvetés

Az Európai Tanács júniusi csúcsát lezáró kompromisszum értelmében Magyarország számára a kohéziós politika keretében (tehát az agrártámogatások nélkül) a 2021–2027 közötti időszakban rendelkezésre álló források összege 2018-as árakon számítva megközelítőleg 19,9 milliárd euró lenne. (Ez a jelenlegi, 361 forint körüli euróárfolyammal számolva 7184 milliárd forint.) A teljes kohéziós boríték belső eloszlását tekintve megközelítőleg 4,8 milliárd euró érkezne az Európai Szociális Alap+-ból, 11,8 milliárd euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, míg nagyságrendileg 3 milliárd euró a Kohéziós Alapból származna. Lengyelország részesedése 66,4 milliárd euró.

A közös agrárpolitika tekintetében a közvetlen kifizetések összege évenként 1,2 milliárd euróra rúgna, összesen tehát a következő költségvetés hét éve alatt, ez megközelítőleg 8,7 milliárd eurós összeget jelentene a magyar vidék számára. Emellett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból 3 milliárd euró összegű támogatásra számíthatna hazánk. Így, a teljes agrárpolitikai boríték főösszege 11,7 milliárd euró (4224 milliárd forint) lenne, Lengyelország esetében 31,1 milliárd.

Az újjáépítési alap

A NextGenerationEU költségvetés tekintetében a legnagyobb volumenű programja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 672,5 milliárd euró összegű, hiteleket és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást tartalmazó keretének legfőbb célja a tagállami beruházások és a reformintézkedések végrehajtásának támogatására. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatások teljes, 312,5 milliárdos keretösszegéből Magyarország a jelenlegi számítások alapján 6,2 milliárd euró (2238 milliárd forint) támogatásra válhat jogosulttá. Lengyelország esetében ez 23 milliárd euró.

A Méltányos Átállást Támogató Alap – amely a méltányos átállási mechanizmus első pilléreként az európai zöld megállapodás sarokköve – legfontosabb célja a régiók társadalmi és gazdasági átalakulásának elősegítésére a klímasemlegesség elérése érdekében tett erőfeszítéseik tekintetében. Magyarország az Európai Tanács döntése értelmében ezen alapból összesen 237 millió euró (85,5 milliárd) összegű támogatás felhasználására jogosult, Lengyelország pedig 3,5 milliárdra.

A REACT-EU legfőbb célkitűzése, hogy 47,5 milliárd eurós kerettel új többletforrásokkal egészítse ki a 2014–2020-as illetve a 2021-2027-es költségvetés kohéziós politikára fordítható kereteit. Hazánk az előzetes allokáció értelmében a 2021-es évben mintegy 834 millió euró (301 milliárd forint) értékű támogatás felhasználására válhat jogosulttá, a lengyelek 1,556 milliárd euróra.

Összesen tehát Magyaroroszág 38,8 milliárd eurót (14 ezer milliárd forintot), Lengyelország pedig 125,5 milliárd eurót hívhatna a közös kasszából.