Se a NAV, se a PM nem foglalt állást arról, hogy béren kívüli juttatás-e, ha a munkáltató koronavírustesztet ad a dolgozójának, és ha nem az, akkor nem adóköteles. Varga Mihály viszont bejelentette az adó elengedését, ebből azonban az következik, hogy fizetni kell az adót, amíg életbe nem lép az elengedése.
Kisebb-nagyobb, de főleg kisebb adóügyi változásokat kezdeményez a gazdaságvédelmi operatív törzs Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint, többek közt azt, hogy a magánszemélyeknek a cégek által biztosított járványügyi szűrővizsgálat mint juttatás adómentes legyen.
Nem létező adó csökkentését jelentette be Varga Mihály – kommentálta Angyal József. Az okleveles adószakértő szerint, ha a dolgozók vírustesztelésének 19 500 forintos költségét a munkaadó állja, akkor ez egyértelműen a vállalkozás érdekében felmerülő költség, nem pedig béren kívüli juttatás. Az „adócsökkentés” ugyanakkor azt vélelmezi kimondatlanul, hogy a munkaadó által fizetett vírustesztelés béren kívüli juttatásnak minősül. Ilyen hivatalos NAV- vagy PM-állásfoglalás azonban nem létezik – hangsúlyozza Angyal József. Adócsökkentés csak akkor van, ha a vírustesztelés béren kívüli juttatásnak minősül és így adóköteles.
Ez az „adócsökkentés” csak jogbizonytalanságot és fenyegetést jelent a vállalkozások számára – figyelmeztetett a szakértő, aki szerint egyértelmű állásfoglalás kellene ebben a kérdésben a PM részéről. Különösen azért, mert az „adócsökkentés” csak 2021-től lépne hatályba, azonban jelenleg ha a munkaadó állja a vírustesztelés költségét, akkor a munkaadót 7162 forint adó terheli, ha a teszt béren kívüli juttatás.
Ami egy koronavírusteszt adózását illeti, ha azt béren kívüli juttatásnak kell tekinteni, akkor adózása: 19 900 * 1,18 = 23 482 forint adóalap (15 százalék személyi jövedelemadó + 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó), adója 7162 forint. Erre az összegre utalt Varga Mihály, amikor a „több mint hétezer forintos” megtakarításról beszélt.
Frissítés. A Pénzügyminisztérium szerint nem igaz, hogy „adócsökkentés csak akkor van, ha a vírustesztelés béren kívüli juttatásnak minősül és így adóköteles”, mint ahogy az az állítás sem igaz, hogy „Se a NAV, se a PM nem foglalt állást arról, hogy béren kívüli juttatás-e, ha a munkáltató koronavírustesztet ad a dolgozójának.” Az erről szóló tájékoztató július 24-e óta az alábbi linken elérhető.
A PM szerint az sem igaz, hogy „Az „adócsökkentés” ugyanakkor azt vélelmezi kimondatlanul, hogy a munkaadó által fizetett vírustesztelés béren kívüli juttatásnak minősül”. A koronavírus tesztek biztosítását ugyanis sem a Pénzügyminisztérium, sem a NAV nem minősítette béren kívüli juttatásnak. Kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásnak csak az minősül, amit a törvény ekként nevesít, ez pedig jelenleg kizárólag a SZÉP Kártya három alzsebébe adott munkáltatói támogatás lehet.
A munkáltató által a munkavállaló részére biztosított koronavírus teszt után jelenleg azért nem kell adót fizetni, mert vírustesztelés fő szabály szerint nem minősül adóköteles bevételnek, a részletes magyarázat sem újkeletű, az megtalálható a már nyár óta elérhető adóhivatali tájékoztatóban.
Tévedés, hogy csak munkavállalók esetében merülhet fel az adófizetési kötelezettség - hangsúlyozza a PM. A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs hétfői döntése éppen az ilyen, ún. kifizetői juttatásokat teszi adómentessé. Ilyen eset például, amikor egy önkormányzat biztosít koronavírus tesztet a lakosok, vagy a dolgozók részére; amikor a munkáltató biztosítja a tesztet a munkavállaló családtagjai részére, vagy esetleg társadalmi szerepvállalása keretében vele jogviszonyban nem álló magánszemélyek részére. Erre a helyzetre kínál tehát megoldást az új javaslat, amely a juttató kifizető és a juttatásban részesülő személyétől, valamint a juttatás időpontjától függetlenül minősíti adómentesnek a járványügyi szűrővizsgálatok (tehát nem csak a koronavírus tesztek) biztosítását.
Az sem igaz, hogy „az „adócsökkentés” csak 2021-től lépne hatályba”. Minden jogszabályban van egy rendelkező rész a hatálybalépésről, ugyanakkor szakmaiatlan az a következtetés, hogy egy adócsökkentés csak a következő évben léphet hatályba. Ez a rendelkezés már az elfogadását követően azonnal, tehát még az idén hatályba léphet, és a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs döntése alapján visszamenőlegesen is biztosítja az adómentességet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.