A nagy mennyiségű készpénz több okból is rossz az államnak, de mégis ezt használjuk.
A magyarországi forgalomban lévő készpénz mennyisége augusztus végére átlépte a 7 ezer milliárd forintos határt – szúrta ki az MNB adataiból az mfor.hu.
A pontos végösszeg 7031,9 milliárd forint, ami 31,9 milliárddal több mint júliusban volt, ám még szembetűnőbb a növekedés, ha azt írjuk, hogy 2007 végén még csak 2 ezer milliárd körül állt a forgalomban lévő készpénz mennyisége.
A lap azt is kiszámolta, hogy amíg 2007-ben a GDP 9 százalékát jelentette a készpénzmennyiség, addig 2019 végén már 15 százalékot. Ha pedig idén a koronavírus-járvány miatt beesik a gazdaság, akkor még feljebb kúszhat ez a szám.
A nagy mennyiségű készpénz több okból is rossz az államnak: egyrészt jelentős költségei keletkeznek ebből, például készpénzkezelés, -gyártás, illetve -szállítás miatt. Másrészt a „párnacihában” lévő pénz nem forog, azaz nem pörgeti a gazdaságot.
Persze abban, hogy ilyen jelentősen nőtt a készpénzállomány, a kormánynak is van szerepe, elég csak a tranzakciós illetékre és a havi két ingyenes készpénzfelvételre gondolni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.