Gazdaság Domány András 2020. augusztus. 11. 20:19

A Gazdaságvédelmi Alapból költ a kormány 7 milliárdot kommunikációra

Domány András
Szerzőnk Domány András

Újabb pénzeket csoportosított át a kormány a tulajdonképpen már elfogyó, de szabadon túlléphető keretből: ezúttal a kormányzati kommunikáció, a turizmus és a Petőfi Irodalmi Múzeum a nyertes.

Mint a hvg.hu korábban bemutatta, a költségvetésen belüli Gazdaságvédelmi Alap nem igazi elkülönített alap, hiszen bár eredeti összege 1346 milliárd forint, a költségvetési törvény szerint többet is lehet költeni belőle, és sokszor az sem világos, hogy az új céloknak mi közük a gazdaságvédelemhez. Júliusban például egyszerre 300 milliárdot csoportosítottak át tucatnyi célra.

A kedd délután megjelent kormányhatározat 9,1 milliárdot vesz ki ebből a zsákból, és ad belőle 7 milliárdot kormányzati kommunikációra és konzultációra, 1,4 milliárdot a Petőfi Irodalmi Múzeum „egyéb működési kiadásaira” és 700 milliót turisztikai fejlesztésre. E három célra a költségvetési törvény 24 milliárd, 3 milliárd, illetve 31 milliárd forintot tartalmaz, de a mostani keretemelést nehéz összevetni a tavaly elfogadott eredeti számokkal, mert a kormányhatározatokkal szinte hetenként végrehajtott, egyebek közt ezeket a rovatokat is érintő változtatásokat nem vezetik át a törvény mellékletén, hiszen ezek nem törvénymódosítás formájában történnek.

A költségvetés ezáltal egyre átláthatatlanabb, és kívülről immár lehetetlen megmondani, mire mennyit költ a kormány. Végül a zárszámadásból talán kiderül valami, de az idei évről szóló zárszámadást 2021 őszén fogják elfogadni, amikor már a 2022-es költségvetés is rég kész lesz.

Hozzányúltak a rendkívüli kormányzati tartalékhoz is: 400 millió forint plusz pénz megy az „egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” címre.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.