Öt-hét százalékos gazdasági visszaesésre számít 2020-ban a GKI, már ha nem követi a járvány első hullámát egy második – áll a gazdaságkutató legfrissebb prognózisában. A GKI ezzel a pesszimistábbak közé számít: amíg a kormány 3 százalékkal számol, az MNB pedig még abban hisz, hogy pozitív tartományban maradhat a növekedés, az EU 7 százalékos visszesést vár.

Az áprilisi adatok – az ipari termelés 37%-os, az export (euróban) ugyancsak 37%-os, a kiskereskedelmi forgalom 10%-os, a vendégéjszakák 97%-os visszaesése, ugyanakkor az építőipari termelés csak 2,1%-os (de szerződésállományának 15%-os) csökkenése – a második negyedévben markáns visszaesést valószínűsít – írja elemzésében a GKI, amely pozitívumként emeli ki, hogy a korlátozások feloldása már május elejétől megkezdődött. Emlékeztetnek: a GKI konjunktúraindexe az áprilisi pánik után májusban és júniusban is jelentősen javult, az emelkedés azonban két hónap alatt még a felét sem tudta ledolgozni az áprilisi zuhanásának.

Az EU-tagállamokra vonatkozó előrejelzések jellemzően nagyon pesszimisták, ami nyilvánvalóan behatárolja a magyar export iránti keresletet is. A magyar kormány gazdaságmentő intézkedései nemzetközi összehasonlításban szerények. Mindezek alapján rendkívül valószínűtlennek tartják, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés képes lenne meghaladni a tavalyit. Márpedig a „csak” 3%-os visszaesés eléréséhez erre lenne szükség. Emiatt a GKI elvetette a kevésbé pesszimista forgatókönyvét, és a jelenlegi 6%-os idei visszaesés szerintük a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5% körüli GDP-csökkenést feltételez. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság.

A GKI szerint a reálkeresetek statisztikailag 1-2%-kal emelkedhetnek, az inflációs kosártól eltérő fogyasztási szerkezet miatt azonban ez gyakorlatilag stagnálást fog jelenteni. A keresettömeg reál értelemben 3% körüli mértékben csökken. A nyugdíjak idén – a nyugdíjprémium idei elmaradása és a nyugdíjas árindex átlagosnál magasabb volta miatt – a törvényi előírások betartása ellenére statisztikai értelemben sem őrzik meg reálértéküket. A lakosság hitelfelvétele áprilisban drasztikusan csökkent (a lakáshitelek új kihelyezése 18%-kal, a személyi kölcsönöké 74%-kal). A GKI a lakossági fogyasztás mintegy 2,5%-os idei csökkenésére számít.

A járvány miatt idén a beruházások feltehetőleg a GDP-nél is gyorsabban, 10%-kal esnek vissza. Bár jelentős összegű és olcsó források támogatják a cégek fejlesztéseit, a jövőbeli kereslet nagysága és struktúrája nagyon bizonytalan, ami miatt sok vállalkozás elhalasztja korábban tervbe vett beruházását. Az MNB és az MFB vállalati programjai inkább csak a meglévő hitelek átstruktúrálódásához, vállalat-felvásárlásokhoz járulnak majd hozzá, semmint újabb beruházásokhoz – írják.

A munkanélküliségi ráta a munkaerő-felmérés (ILO-módszertan) szerint statisztikailag csak kissé növekedett, február-április átlagában 3,8% volt, 0,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2020 április végén 331 ezer fő volt munka nélkül, 26,5%-kal több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliség májusban a felmondási idők lejárása, a további cégbedőlések miatt minden bizonnyal emelkedett. Növeli a hazai munkanélküliséget a külföldön állásukat vesztettek egy részének hazatérése.

A GKI 2020 átlagában mintegy 3%-os foglalkoztatás-csökkenéssel és a valós munkanélküliség 6% körüli rátájával számol, de az év végén a helyzet már kedvezőbb lesz az év közepinél. Az egy foglalkoztatottra jutó GDP-vel mért termelékenység a nemzetgazdaság átlagában mintegy 3-4%-kal romlik.

A járványra való tekintettel a kormány az államháztartási hiányt az előirányzott 1%-ról 3,8%-ra emelte. A hivatalosan előirányzott 2020. évi pénzforgalmi deficit viszont nem változott, a részleteket nem hozták nyilvánosságra. A GKI részben a nagyobb költségvetési kiadások szükségessége, részben a kormány által vártnál kisebb GDP miatt a kormány által előrejelzettnél magasabb, 5% körüli GDP-arányos államháztartási hiányt; továbbá 75% körüli államadósságot, vagyis a tavalyi 66,3%-nál és a kormány által prognosztizált 72,6%-nál egyaránt magasabbat vár 2020-ra. A kormányzat az egészségügy és az oktatás fejlesztése és reformja helyett militarista megoldásokban gondolkodik.

A GKI 2020 végére 3% körüli, éves átlagban 3,3%-os inflációt vár. (A valóságos áremelkedés ennél nagyobb lehet, mivel az inflációt az úgynevezett inflációs kosár alapján számítják, ami a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek felel meg, miközben a járvány következtében az egyes termékcsoportok súlya nyilvánvalóan radikálisan megváltozott.) A forint árfolyama hosszú távon trendszerűen gyengül, 1 euró 2010-ben átlagosan 275,4 forintot ért, 2019-ben 325,4 forintot (18%-os leértékelődés). 2020-ban pedig, mivel az MNB tovább lazít monetáris politikáján, legalább 345 forintot (újabb, legalább 6%-os leértékelődés).