Sztojcsev Iván
Szerzőnk Sztojcsev Iván

Sajtótájékoztatón indokolta az MNB elnöke a váratlan alapkamat-csökkentést.

Négy év után váratlanul újra csökkentette az alapkamatot a jegybank. A döntés indoklását sajtótájékoztatón mutatta be Matolcsy György MNB-elnök.

Ez alapján úgy tűnik, hurráoptimizmusból egyszerű optimizmusra váltott át a Magyar Nemzeti Bank. A kamatdöntés indoklásában közzétették a 2020-ról szóló előrejelzéseket. A jegybank eddig 2-3 százalékos növekedés várt, most már annak a sávnak az alja lenne a csúcs, de így is növekedés lesz szerintük idén. A növekedés 2020-ban 0,3–2,0 százalék, 2021-ben 3,8–5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5–3,7 százalék lehet – írták.

Nemhogy eleresztenénk a 2020-as évet, szeretnénk megnyerni

– fogalmazott Matolcsy, amikor bemutatta a döntést. Szerinte a második negyedévben 7 százalékos lehet a GDP visszaesése – ez erős visszaesés lenne ahhoz képest, amelyet sokan várnak –, a feladat tehát az, hogy a harmadik-negyedik negyedévben gyorsan helyreálljon a növekedés.

Négy év után újra csökkent az alapkamat

Nem várt döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa: 0,75 százalékos mostantól a jegybanki alapkamat.

Egy újabb jelzést szerettünk volna adni, hogy az MNB továbbra is fontosnak tartja az alapkamatot, és hogy van mozgástere a jegybanknak – mondta Matolcsy. Korábban ugyanis sokan azért kritizálták az MNB-t, mert amikor jól ment a gazdaságnak, akkor is csökkentették a kamatokat, vagyis amikor eljön a krízis, kisebb mozgástér marad arra, hogy laza monetáris politika legyen a válságkezelés eszköze. Most, hogy itt a krízis, úgy tűnik, az MNB mégis további kamatcsökkentéssel próbálja pörgetni a gazdaságot.

A lakossági fogyasztások és a vásárlóerő megőrzése, valamint a vállalatok és az állam beruházásainak felpörgetése a feladat – magyarázta a sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank új alelnöke is. Azt is hozzátette: ez egy egyszeri kamatcsökkentés volt, nem egy kamatcsökkentési ciklus kezdete.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.