A Wizz Air és a KLM a múlt héten jelentette be, hogy május elejétől újraindít néhány járatot azok közül, amelyeket korábban a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen leállított.
Felszálltak az első újraindított járatok a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről pénteken, az utasok betartották a biztonsági intézkedéseket – közölte a Budapest Airport. Az első újraindított járatot a Wizz Air teljesítette Berlinbe.
A repülőtér üzemeltetője jelezte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az utasok és a dolgozók biztonságban legyenek. Ennek érdekében több intézkedést is hoztak: az utasok közötti megfelelő távolság megtartását például padlómatricákkal és információs táblákkal egyaránt segítik. Emellett folyamatosan utántöltik a kézfertőtlenítőket, és gyakrabban végeznek fertőtlenítő takarítást. A személyzet azon tagjai, akik munkájukból adódóan nem tudják betartani a személyek közötti másfél méteres távolságot, kötelezően maszkot viselnek.
A Budapest Airport arra kéri az utazókat, hogy az önkiszolgáló poggyászfeladó rendszert használják és az online utasfelvételt részesítsék előnyben a fizikai érintkezés minimalizálása érdekében.
A Wizz Air és a KLM múlt héten jelentette be, hogy május elejétől újraindít néhány járatot azok közül, amelyeket korábban a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen leállított.
Budapesti Airport korábban azt közölte: áprilisban az utasforgalom 99,3 százaléka kiesett, a tavalyi napi 44 ezer utas helyett háromszáznál is kevesebben fordulnak meg a ferihegyi légikikötőben. A Budapest Airport vezérigazgatója, Rolf Schnitzler pedig arról nyilatkozott, hogy minden nap 99 százalék feletti a veszteségük.
Az előrejelzések szerint a határok újbóli megnyitása után gazdasági és egészségügyi okok miatt lassú forgalomnövekedés várható, ezért a budapesti repülőtér utasforgalma valószínűleg sem idén, sem a következő két-három évben nem fogja elérni a korábban prognosztizált 17 milliót, sem pedig a tavaly regisztrált 16 milliót.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.