Az EU második legkorruptabb országa lettünk – olvashattuk a Transparency International most kiadott, a 2019-es helyzetet elemző jelentésében. Az elemzés arra jutott: Magyarországon a korrupció a rendszer része lett, és nem a mellékhatása. Nemzetközi kitekintésben sem szép a helyzetünk, rajtunk kívül a régiónkból egyedül Szlovénia rontott a korrupciós állapotán 2012 óta, de ők is csak 1 pontot estek vissza a százas listán, míg mi 11-et.

A kormány órákig gondolkozott, hogy mit reagáljon a felmérésre, majd kitalálta a választ: Soros a hibás.

Két hónap után újra történelmi mélypontra süllyedt a forint: egy euróért már 337,49 forintot is elkértek csütörtökön. Ez pedig azt is jelenti: hiába egyre olcsóbb az euró átutalása, az árfolyam miatt egyre több pénz párolog el a számlákról. Az év eleje óta Európa leggyengébb devizája a mienk, és globálisan is csak három pénznem van, amely többet gyengült a forintnál. Az MNB jövő héten tartja a kamatdöntő ülését, de nem valószínű, hogy foglalkoznának a forintárfolyam befolyásolásával – Matolcsy György ehelyett arról beszél, hogy megújítanák az eurót, és le is írták egy könyvben, hogy hogyan tennék.

MTI / Koszticsák Szilárd

A forint gyengülését nem lehet csakis a hazai gazdaságpolitikára fogni, az árfolyammozgásnak külső és belső okai egyaránt vannak. Abban mindenesetre egyetért a legtöbb szakértő: a magyar gazdaságpolitikát sikerült egy olyan helyzetbe navigálni, hogy ha minden rosszul alakul az EU-ban és azon belül is Közép-Európában, akkor értelemszerűen nem járunk jól, ha viszont jóra fordulnak a regionális hírek, akkor az a baj, hogy alacsonyabbak a kamataink másokénál.

A fenntarthatóság, valamint a lassuló gazdasági növekedés volt az idei Világgazdasági Fórum fő témája. Davosban Greta Thunberg és Donald Trump beszéde kapta a legnagyobb figyelmet, és kiderült sokadjára is, hogy ők ketten mintha két párhuzamos világban élnének. Az amerikai elnök nem csak arról beszélt, hogy nem kell figyelni a végítélet prófétáira, 25 százalékos vámokkal fenyegette meg az EU-t, ha nem sikerül átfogó kereskedelmi megállapodást kötni. Felszólalt Soros György is, aki bejelentette, hogy egy új egyetemi hálózatot alapít, az Open Society University Network az oktatást és a kutatást fogja integrálni felsőoktatási intézmények között szerte a világban.

Ami a környezetvédelmet illeti, van miről gondolkoznunk nem csak globálisan, hanem egyéni szinten is. A legújabb kutatások például arra jutottak, hogy a ruhák ökológiai lábnyomának jelentős részét nem a gyártás, hanem az otthoni mosás és szárítás adja.

Arról is bemutattak egy kutatást a héten, hogy a magyar vendéglátósok nem tudják kiváltani az egyszer használatos műanyagokat. De lehetnek jó példák is, ha nem is egyéni, legalább városi szinten: Szegeden termálvízzel fűtik pár éven belül majdnem a fél várost, ehhez nem kellett más, csak az önkormányzati akarat, egy szakmai csapat és egy tőkeerős vállalkozó.

A hét képe: a tatai Tóvároskert vasúti megállóhely felújított lépcsője, amelynek minden foka más magasságú és más irányba lejt.

Közzétették 2019 legutolsó adatait a munkahelyteremtési támogatásokról, így megtudtuk, hogy a kormány alaposan belehúzott a támogatások osztogatásába, egy hónap alatt épp tíz cégnek ítéltek meg pénzt, összesen 23,4 milliárd forintot. Így százmilliárd forint fölé ment a 2019-ben megítélt munkahelyteremtési támogatások összege, ami újabb rekord.

A támogatott cégek összesen 6686 új munkahely létrehozását vállalták, vagyis egy munkahelyet átlagosan 15,7 millió forinttal támogatott a kormány. A legtöbb pénzt a Mol kapta, a cégnek 11,7 milliárd forint jutott 172 munkahelyre. A német Continental 10,6 milliárdot szerzett, de erre 450 munkahelyet vállalt. A szintén német hátterű Rehau-Automotive 7,1 milliárdot kapott.

Hat forgatókönyvet készített a kormány, hogy a mostani 60-ról 2030-ra 90 százalékra emeljék a villamos energia előállításának karbonsemleges részét. Az energiastratégia szerzői egyértelműen arra a forgatókönyvre voksolnak, amely úgy számol, hogy a mostaninál több szélerőmű nem lesz, viszont annyival több napelem épül.

Egy apróság azonban hibádzik a számoknál: a paksi bővítés körülbelül 4 ezer milliárd forintos költségét valamiért kihagyták, amikor azzal kalkuláltak, mennyibe kerülnének az egyes lehetőségek. Márpedig ha ezt is hozzáadjuk, akkor kiderül, hogy messze a Paks-mentes verzió lenne a legolcsóbb. Igaz, ekkor több áramot kellene importálni, és más megoldásra lenne szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.

Több alvó cég beolvadását is bejegyezték Andy Vajna fő magyarországi társaságába, szinte napra pontosan egy évvel az üzletember halála után. A cégháló bonyolult, de a végén egyelőre egyetlen látható tulajdonosa van: Vajna Tímea.

A nyilvános cégadatok alapján úgy tűnik, Andy Vajna özvegye elállhatott attól a tervtől, hogy a 123 millió dollárt érő cégébe tulajdonosként bekerüljön egy amerikai cég és Vajna régi harcostársa, Samuel R. Falconello. De még így is csak azt mondhatjuk ki egészen biztosan: az elmúlt egy évben Vajna hagyatékával kapcsolatban több lett a kérdés, mint a válasz.

Eddig nagyjából 100 milliárd forintot költött el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kormánypropagandára, és 2020 végéig a 133 forintot is meghaladhatja az összeg. A tárcát 2015-ben hozták létre, onnantól 2018-ig már pontos számokat ismerünk a kiadásokról, ehhez kell hozzátenni a tavalyi és az idei előirányzatokat. Ez pedig azt jelenti, hogy 2018-ben a teljes magyarországi reklámköltség 12 százalékát Rogánék adták. A pénz legnagyobb része Balásy Gyula két cégéhez, a New Land Media Kft.-hez és a Lounge Design Kft.-hez vándorolt.

Pár nappal később aztán Hadházy Ákos is számolni kezdett: a független országgyűlési képviselő szerint Balásy Gyula cégei tavaly összesen 58,6 milliárd forint értékben kaptak megbízást Rogánéktól, ennyi pénzért szerinte egy átlag magyarnak 20 ezer évig kellene dolgoznia.

Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: