A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosságra hozta első Versenyképességi tükör nevű elemzését, amiben azt vizsgálják, hogy a jegybank saját, 330 pontos versenyképesség-javító javaslatcsomagjából mennyi valósult meg. Mivel a lépések megtételének nagy része kormányzati vagy országgyűlési hatáskör (például az adórendszerben végzendő átalakítások), az MNB lényegében azt méri, hogy a Fidesz mennyiben valósítja meg az MNB javaslatait.

A megvalósítás ráadásul nem minden esetben jelenti egy lépés tényleges megtételét, ha valamiről, mondjuk az óvodai férőhelyek 2022-ig történő bővítéséről kormányzati döntés születik, akkor azt a jegybank teljesültnek tekinti – magyarázta Palotai Dániel, az MNB kiemelt ügyekért felelős ügyvezető igazgatója a hvg.hu kérdésére. A versenyképességi tényezők tényleges alakulását a jegybank egy másik kiadványban, a tavaszonként publikált Versenyképességi jelentésben vizsgálja, a két dokumentumot ezért érdemes lesz a jövőben összeolvasni. De természetesen ha a jegybank valamelyik javaslata mégsem valósul meg, arra az elemzők kénytelenek lesznek reflektálni a későbbi kiadványokban.

A kitűzött cél ugyebár az, hogy Magyarország 2030-ra elérje Ausztria fejlettségének 80 százalékát. Ehhez évi 1-2 százalékos növekedési többletre van szükség a fejlett nyugat-európai országokhoz képest. 2013 óta ez megvalósult, de a növekedés ütemét fenn kell tartani, ehhez van szükség a jegybank szerint a 330 pontos versenyképességi csomagjának megvalósítására, illetve az eredmények követésére, visszamérésére.

165 javaslat esetében meg sem kezdődött a megvalósítás – ismertette az eredményeket Palotai. A maradékban legalább megkezdődött, 7 pontban megvalósult. “Vegyes a kép” – mondta.

A jegybank Versenyképességi Programja súlyozott számítás szerint 22 százalékos megvalósuláson áll. Minden területen (12 fejezet) messze még a teljes megvalósulás. Az új pénzügyi modell kialakítása (amúgy ez az egyik olyan terület, amire az MNB-nek a legnagyobb hatása van) és az állami hatékonyság javítása állnak a legjobban. A munkaerőpiac és családbarát intézkedések területein a legnagyobb a meg nem valósult, sőt el sem kezdett javaslatok aránya. De Palotai szerint ezeken a területeken magas a bázis, már az MNB programjának megjelenése előtt nagyon sok pozitív intézkedés történt.

Palotai szerint minden területen találhatók pozitív és negatív példák.

• Államigazgatás fejlesztése: volt előrelépés, de bőven vannak tartalékok. Pozitívum pl. a társasági adóelőleg kivezetése. Adónemek számának csökkentése elkezdődött. Mérni és javítani kellene az állami vállalatok hatékonyságát – ez el sem kezdődött.
• Pénzügyi rendszer: pozitívum, hogy elindult a jegybank Növekedési Kötvényprogramja. A Matolcsy György jegybankelnök által favorizált jóléti alapok létrehozása el sem kezdődött.
• Foglalkoztatás: pozitívum, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményeit már minimálbérrel is igénybe lehet venni. Ösztönözni kellene az atipikus foglalkoztatási formákat (pl. részmunkaidős) – ebben nincs előrelépés, nagy Magyarország lemaradása.
• Innovatív kkv-k: pozitívum, hogy csökkent a fejlesztési adókedvezmény értékhatára. Szabadalmi aktivitás növelése területén nem történt előrelépés.
• Demográfia: megvalósult, döntött a kormány a bölcsődei férőhelyek növeléséről, 2022-ig 49 ezerről 70 ezerre. A családbarát egészségügy területén nem történtek lépések az MNB javaslatainak megvalósítása felé.
• Egészség: haladt a háziorvosi rendszer fejlesztése. Viszont semmiféle lépés nem történt a magánforrások intézményesített becsatornázása felé.
• Tudás: történtek előrelépések, pl. a szakképző intézmények bevezették a korai iskolaelhagyás megelőzésére kidolgozott informatikai monitoring rendszert. Felnőtt munkavállalók képzési és továbbképzési lehetőségeiben nagy a lemaradás, nem történt előrelépés.