Rendezett, a korrupciós kockázatokat mutató adatbázist hoztak létre az önkormányzatok közbeszerzéseiből. Hódmezővásárhelyen nem voltak rendben a dolgok.
Hiánypótló, és az októberi voksolás előtt rendkívül aktuális adatbázist hozott nyilvánosságra a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amiben a magyar önkormányzatok 2005-2018 közötti közbeszerzéseit összesítették. Az adatbázis összeállításával az volt a kutatók célja, hogy ne szóbeszédek vagy akár politikai álláspontok, hanem adatok és számítások alapján lehessen beszélni az önkormányzatok közbeszerzési gyakorlatairól – mondja a HVG-nek Tóth István János közgazdász, a CRCB igazgatója.
Az önkormányzatok közbeszerzési adatait elemezve nem csak az látszik egyértelműen, hogy nagy különbségek vannak a helyhatóságok között, de az is, hogy a különbségeket nem lehet egyszerűen a vezetés párthovatartozásával magyarázni. A fideszes vezetésű Hódmezővásárhely közbeszerzési gyakorlata például magas korrupciós kockázatokat mutatott, míg a szintén fideszes vezetésű Soproné nagyon alacsonyakat.
Ha már Hódmezővásárhelynél tartunk, az önkormányzatok közül meglepően sok megbízást kapott a várostól Simicska Lajos zászlóshajója, a Közgép. Az építőipari nagyvállalkozás önállóan összesen tíz önkormányzati közbeszerzést nyert, ebből ötöt Hódmezővásárhelytől, 2008-ban és 2009-ben. Három eljáráson egyáltalán nem kellett versenyeznie, a maradék kettő is meghívásos volt. A város polgármestere 2002 és 2012 között Lázár János volt – az a Lázár János, aki tíz évvel később miniszterként igyekezett rátolni az Elios-ügyet a Közgépre, amelynek áttételes tulajdonrésze volt a Tiborcz-cégben 2010 és 2013 között.
Egyébként a Közgép 2015 (vagyis a G-nap, Orbán Viktor és Simicska Lajos nyilvános összeveszése) után egy fia önkormányzati közbeszerzést sem nyert – ez épp olyan, erős gyanúra okot adó tény, amit jó adatok alapján tudni, nem pedig csak sejteni.
Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.