Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Annyi pénzt fizettetne vissza az OLAF Magyarországgal, mint egyetlen más állammal sem; tökéletes a káosz Nagy-Britanniában; átalakítják a budapesti bérbicikli-rendszert. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója
Egyetlen ország sem volt 2014 és 2018 között, ahol annyira magas lett volna az elcsalt EU-pénzek aránya, mint Magyarországon – derült ki az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF éves jelentéséből. A vizsgált négy évben Magyarországnak utalt uniós támogatások majdnem négy százalékát visszafizettetné a csalás elleni hivatal, ez az arány 8 és félszerese az EU-átlagnak. Összehasonlításképp: a második legrosszabbul álló Szlovákiában 2,29 százalék volt ez a szám. Ezen a két országon kívül pedig egyetlen hely sincs, ahol akár az 1 százalékát is visszakérnék a kifizetéseknek.
Miután kijött a jelentés, a Legfőbb Ügyészségnek egy napra volt szüksége, hogy elkészüljön egy válasz. Ebben az szerepel: az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekmények okozta kárra „semmilyen következtetést nem lehet levonni”.
Nem indult jól Boris Johnson hete: miközben a brit miniszterelnök a nyári szünet utáni első parlamenti ülésen beszélt, az egyik konzervatív képviselő, Philip Lee felállt, és átsétált a liberális frakcióba. Így a kormány elvesztette az eddig egyfős, az északír DUP külső támogatásával fenntartott többségét az alsóházban.
És ez még csak a bemelegítés volt - mostanra a káosz még annál is nagyobb, mint eddig volt, pedig ezt a szintet nem volt könnyű elérni. Az alsóház szembefordult a miniszterelnökkel, megszavazták azt a javaslatot, amellyel megtiltják, hogy az ország egyezség nélkül lépjen ki az EU-ból. Johnson erre előrehozott választás kiírását kezdeményezte, de nem lett meg hozzá a kétharmados többség.
Az EU mindenesetre készül: 780 millió eurót különítettek el a bennmaradó 27 tagállam számára, hogy a rendezetlen kilépés okozta károkat enyhítsék.
Csak egy évvel, 2020. november 29-ig hosszabbítja meg a BKK a Mol Bubi üzemeltetési feladataira vonatkozó szerződését. A Bubi felett eljárt az idő, így a feladat egy új működési modellt kidolgozni – írtuk cikkünkben.
Hiába van egyre több bérelhető kerékpár, az árbevétel nem növekszik, a bérlések száma csökken. Az újabb, modernebb rendszerekben sokkal egyszerűbb mind a fizetés, mind a bérlés, a lemaradás behozásához a Bubinak új informatikai és szoftveres háttérre lenne szüksége. Ráadásul a biciklik egy része elég öreg már, megértek a cserére.
A hét képe: a határon túli városok nevét magyarul is szerepeltető táblát tettek egy vonatra – a vasúttársaság kommunikációs igazgatója szerint a cél az, hogy a határon túli magyarok büszkék legyenek a MÁV-ra.
Ha jön a vihar, vannak, akik falakat építenek, mások pedig szélmalmokat. A kínai közmondást Matolcsy György dobta be, amikor a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén értékelte a világ és az ország helyzetét. Mint mondta, „a magyar modell 1.0 jól vizsgázott, de viharfelhők közelednek, ezért tovább kell lépni”.
Az MNB-elnök szerint a következő válság más lesz, mint a 2008/09-es. Több jel mutat arra, hogy a "lassulás, megtorpanás, esetleg válság" a reálgazdaságból fog kiindulni, onnan terjed át a pénzügyi szférára. A magyar modell 2.0 részleteire nem tért ki, csak annyit mondott, hogy általános konjunktúraélénkítő programra van szükség. Ennek részeként célzott iparág-erősítő programokat kell alkalmazni, például a high-tech, a zöld gazdaság, az értékteremtő képesség javítása és a tudásintenzív ágazatok megerősítésére.
Egy offshore-vállalkozásban végződik a birodalom, amely egykor Andy Vajnáé volt, így nem lehet tudni, hogy a kaszinók és több más cég kihez került Vajna halála után. A TV2, a csatorna műsoridejét értékesítő Atmedia és a tévének műsorokat gyártó IKO sorsa világos: azok Mészáros Lőrinc bizalmasaihoz kerültek. Sőt, a TV2-nél minden jel szerint az eladás már jóval Vajna halála előtt lezajlott, az új tulajdonost viszont nem vezették át a céges papírokban.
A céghálót böngészve arra jutunk: sok vállalkozásnál a végső tulajdonos a Delaware-ben bejegyzett Cinergi. Márpedig egy offshore cég tulajdonosait és pénzügyi adatait is el lehet titkolni. Egy tényt tudunk vele kapcsolatban: 2018 végén egy része Vajnáé lett. Nem tudni viszont, hogy a fennmaradó rész kié, és azt, hogy Vajna halála után történt-e változás a tulajdonosi struktúrában.
Ausztriában nyolc hétre bővítik azt az időt, amit az apák a gyerekük születése után otthon tölthetnek. Egész pontosan az állami szférában már eddig is ennyi apaszabadságot adnak, de most már a magánszféra cégeire is ez a szabály lesz érvényes. Az EU döntéshozói arra köteleznék a tagállamokat, hogy tíz napot minimum garantáljanak, de van, aki ennél sokkal tovább menne: ha a spanyol szocialisták képesek lennének koalíciós partnert találni, akkor beírnák a kormányprogramba, hogy 16 hét szabadságra küldjék az újdonsült apákat.
Magyarországon jelenleg csupán 5 szabadnapot vehetnek ki az apák a gyerekük születése után. Ez az EU-lista 18. helyére elég - az első helyezett Finnország, ahol 9 hét jár. Három ország van az unióban, ahol egyetlen extra szabadnap sem jár az apáknak automatikusan, csakis akkor, ha a munkahelyük megengedi, hogy elmenjenek. Meglepő módon Németország az egyik ilyen, de a horvát és a szlovák apák is akkor lehetnek csak a családjukkal a gyerekük életének első napjaiban, ha a főnökük rendes.
Megszavazták: a Takarékbank október végén lenyeli a maradék 11 takarékszövetkezetet is, így a magyar piac egyik legnagyobb pénzintézetévé válik. Csakhogy több tízezer takarékszövetkezeti kistulajdonos becsapva érzi magát, mondván, úgy fosztják meg őket a részjegyüktől, hogy a szövetkezetekből összegyúrandó nagybankba nem tudnak beszállni, csak ha összeszednek erre tízmillió forintot.
Vida József elnök azt állítja, ami történik, az nem rablás, hanem kényszerpálya. Szerinte „félrevezető logika a saját tőke tulajdonosok általi hazavihetőségéből kiindulni”, hiszen a takarékszövetkezet részjegyét „az egész világon névértéken lehet visszaváltani, a vagyonnövekedést nem lehet a szövetkezet kárára kivenni”. Azt állítja: az, hogy a leendő nagybankba csak milliókkal lehet majd beszállni, „a hagyományosan konzervatív befektetőnek minősülő részjegy-tulajdonos tagokat megóvja attól, hogy kellő szakmai ismeret hiányában a biztos megtakarításukat nagykockázatú részvénnyé változtassák”.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
