383 igen és 327 nem szavazattal megválasztották Ursula von der Leyent az Európai bizottság elnökének az Európai Parlamentben. A képviselők közül 22-en tartózkodtak, egy szavazólap üres maradt. A szavazáson összesen 733 képviselő vett részt, a szabályok szerint 374 igen szavazatra volt szükség a többséghez. Az eredmény viszonylag szoros volt, és nem lett meg a sokak által "lélektani határként" emlegetett 400 igen voks.

A döntéssel az Európai Parlament gyakorlatilag belenyugodott, hogy nem tudták betartatni az általuk kitalált csúcsjelölti rendszert, és nem valamelyik frakció listavezetője, hanem az uniós állam- és kormányfők jelöltje lett a befutó.

A voksolás 18:17-kor kezdődött, a képviselők titkos szavazáson, lezárt borítékban adták le voksukat, az urnákat 18:41-kor zárták le. Az eredmény kihirdetése azért tartott ennyi ideig, mert a szavazatokat ezután még meg is kellett számolni. A szavazás során a bizottsági elnökjelölt nem volt jelen, de az eredmény bejelentésekor már ő is helyet foglalt a teremben, a képviselők tapssal fogadták.

Első rövid beszédében Ursula von der Leyen megköszönte a bizalmat, és úgy fogalmazott, hogy ez az

Európába vetett bizalomnak felel meg.

„Ez az Európa nem egymás ellen, hanem egymásért kíván majd küzdeni” – mondta, hozzátéve, hogy az ő munkája most kezdődik, és egy erős Európáért fog dolgozni.

AFP / Michael Kappeler

Bár tegnap még kérdéses volt a szavazás végkimenetele, délután az EP szociáldemokrata és liberális frakciói is bejelentették, hogy az Európai Néppárt mellett egységesen támogatni fogják a jelölt megválasztását. Elemzők szerint Ursula von der Leyen délelőtti beszéde sokat számított, több képviselőcsoport ettől tette függővé, hogy megszavazzák-e az Európai Bizottság élére.

A német politikus felszólalásában igyekezett is mindenkinek megfelelni, megígérte például, hogy 2050-re klímasemlegessé teszi a kontinenst, elősegíti a nemek közötti esélyegyenlőséget, teljesen új menekültügyi rendszert dolgoz ki, valamint a jogállamiság betartásában sem ismer majd kompromisszumot. Vállalásairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A Renew Europe és a szociáldemokraták végül nem sokkal a szavazás megkezdése előtt adtak ki arról közleményt, hogy felsorakoznak Von der Leyen mögött.

Magyarok: 19 igen, 2 nem

A magyar EP-képviselők közül a legtöbben már kora délután bejelentették döntésüket: eszerint a 21 képviselőből ketten szavaznak nemmel: a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton.

Ujhelyi úgy fogalmazott: a cél, hogy közelebb vigyék az embereket a döntéseket, és minél demokratikusabban válasszák ki a vezetőket.

„Az, amit az állam- és kormányfők most csináltak, ezzel megy szembe, sőt, nevetségessé tette az Európai Parlamentet. Ehhez felelős képviselőként nem asszisztálhatok, ezért szavazok nemmel a jelöltjükre” – közölte.

Gyöngyösi Márton pedig Twitter-oldalán „rövidnek és homályosnak” nevezte a parlamenti vitát, és arra panaszkodott, hogy Von der Leyen nem válaszolt egyetlen kérdésre vagy kritikára sem.

Deutsch Tamás gratulál

Európai Parlament

A Demokratikus Koalíció az interneten kérdezte meg támogatóit, 50 ezren szavaztak, és többségük azt javasolta, hogy fogadják el a jelöltet, ezért a párt elnöksége – politikai okokat is figyelembe véve – Von der Leyen támogatása mellett döntött.

A Renew Europe frakció délutáni frakcióülésén határozott a támogatás mellett, két magyar képviselője, a momentumos Cseh Katalin és Donáth Anna Júlia így megszavazta von der Leyent. A szavazás előtt nem sokkal kiadott közleményükben azt írták: Von der Leyen megszavazásával Orbán Viktor és populista elvbarátai tovább gyengülnek, míg az erős Európában hívő pártok erősödnek. Focis hasonlattal élve: Orbán Viktor öngólt rúg von der Leyen támogatásával. És ebben örömmel segítenek.

Ha betartották a frakciófegyelmet, így tett a 13 fideszes EP-képviselők is, hiszen ők attól függetlenül is a képviselőcsoportban ülnek, hogy anyapártjukat még márciusban felfüggesztették.

Magyar képviselőjük ugyan nincs, de határozott nemet mondtak a német politikusra a Zöldek és több radikális képviselő. Igaz, utóbbiakat von der Leyen sem bánta, a német AfD EP-képviselője, Jörg Meuthen kritikáira például azt válaszolta: megkönnyebbült, hogy nem szavaznak rá, mert minden, amit képvisel, ellentétben áll az értékeivel.

Magukkal mentek szembe

Ursula von der Leyent éppen mához két hete javasolták az unió állam- és kormányfői az Európai Bizottság élére. Az odavezető út minden volt, csak nem könnyű, az Európai Tanács tagjai napokon keresztül tanácskoztak, kinek a nevét húzzák elő a kalapból úgy, hogy nemcsak a tagállamok, hanem az Európai Parlament képviselői számára is elfogadható legyen a személye. Az EP ugyanis hiába ragaszkodott a csúcsjelölti rendszerhez, az uniós tagállamok vezetői előbb a néppárti Manfred Webert, majd a szociáldemokrata Frans Timmermans utasították el – nem utolsósorban a V4-ek, köztük Orbán Viktor ellenállása miatt.

AFP / Michael Kappeler

A szavazás azért is volt kétesélyes, mert az EP-képviselők közül sokan nem tudták megbocsátani, hogy semmibe vették a csúcsjelölti rendszert, amit éppen azért találtak ki, hogy átláthatóbb és demokratikusabb legyen az európai vezetők megválasztása. Von der Leyen délelőtti beszédében egyébként meg is ígérte, mindent megtesz, hogy ezen a jövőben változtasson, sőt nagyobb jogokat ígért a parlamentnek a törvényalkotásban.

Von der Leyen az elmúlt egy hétben végigjárta az összes frakciót, de ekkor még úgy tűnt, hogy a képviselők nem túlságosan lelkesednek azért, hogy egy olyan politikust támogassanak, aki nem volt csúcsjelölt. Az elmúlt napokban folytatott háttértárgyalásokon azonban a jelek szerint mégis sikerült rábólintani a német politikusra, ha nem így tesznek, az egész folyamat kezdődhetett volna elölről. Hosszú távon.

Brüsszelből Brüsszelbe

A 60 éves Ursula von der Leyen Brüsszelben nőtt fel, 1990 óta a német CDU tagja. Az orvos végzettségű, hétgyerekes politikus először a párt alsó-szászországi szociálpolitikai bizottságának és a tartományi orvosi munkacsoportnak volt a tagja, majd Sehnde városának lett az önkormányzati képviselője, és a városi CDU-frakciót is ő vezette.

Ezután alsó-szászországi képviselő lett, majd 2004 decemberében a CDU elnökségébe is beválasztották. Angela Merkel kormányába 2005-ben került családügyi miniszterként, négy évvel később pedig a szövetségi parlament alsóházába is beválasztották. A 2009-es kormányban először családügyi, majd szociális és munkaügyi miniszter lett.

Sorban állnak a képviselők az urnáknál

MTI/Koszticsák zilárd

Honvédelmi miniszternek 2013 decemberében, a CDU–CSU közötti nagykoalíciós tárgyalások során jelölték ki; ezzel ő lett az első nő Németországban ezen a poszton. Ráadásul ő az egyetlen miniszter, aki Angela Merkel összes kormányában szerepet vállalt az elmúlt 13 évben.

És mi jön most?

Ursula von der Leyennek a következő feladata, hogy felállítsa az Európai Bizottságot, de ezzel még nem értek véget a megpróbáltatásai. Túl azon, hogy megfelelő jelölteket kell találnia a megfelelő posztokra – például, ahogy kijelentette, egyenlő számú férfit és nőt – az Európai Parlamentnek a későbbiekben is lesz beleszólása a folyamatba.

A biztosjelölteket először az EP illetékes szakbizottságai hallgatják meg, és ha valakit nem találnak alkalmasnak, még az is lehet, hogy Von der Leyennek új embert kell találnia, vagy másik posztot kell neki találnia. Magyar részről emlékezetes például Kovács László, akinek José Manuel Barroso az energetikai biztosi posztot szánta, de végül az adóügyeket kapta meg. Hasonlóan járt öt éve Navracsics Tibor is, 2014-ben a parlament az ő személyét is alkalmasnak találta, de a teljes portfólióra nem. Ezt Jean-Claude Juncker végül úgy oldotta meg, hogy a magyar jelölttől elvette az uniós polgárság portfólióját, és csak a kultúrát, az oktatásügyet, valamint az ifjúságügyet tarthatta meg.

A jelöltek meghallgatása után pedig az Európai Parlamentnek a teljes bizottságról is szavaznia kell.