Ezt közölte Pakisztán népével az ulémák (vallási vezetők, bölcsek) tanácsa. A legfőbb uléma a londoni Financial Timesnak magyarázta el, hogy mit is jelent a fatva ebben az esetben.
"Az embereknek nem szabad dollárkészleteket felhalmozniuk, ez ugyanis fokozza a káoszt!" – Maulana Tahir Ashrafi fő uléma valóságos problémára tapintott rá: a pénzügyi válságba sodródott Pakisztán polgárai nemigen bíznak a saját pénzükben. Ezért aztán jobb napokra félreteszik a dollárt, mert azzal számolnak, hogy a helyi pénz szabadesésbe megy át, és elveszíti az értékének jórészét. Nem irreális ez a forgatókönyv, hiszen a pénzügyi válság Törökországban pontosan ezt eredményezte: a líra három hónap alatt elveszítette az értékének a 45%-át. Erdogan elnök a törökök hazafias érzéseire hivatkozott a dollár elleni harcban, a pakisztáni ulémák – akik nyilvánvalóan kormányzati kérésnek tettek eleget – a vallási meggyőződésre apellálnak. Kétélű fegyver ez, mert felmerülhet a kérdés: Ki akar nagyot bukni, csakhogy mentse az iszlamista kormányzatot?
Imran Khan, az egykori krikettvilágbajnok tavaly augusztusban a pénzügyi csőd szélén vette át az ország irányítását miután megnyerte a választásokat. Elsősorban az iszlamista erők és a hadsereg majdhogynem mindenható titkosszolgálata segítették ebben. Nagy hangon megígérte, hogy kipaterolja az IMF-et, amely korábban szigorú programokért cserébe adott csak pénzt Pakisztánnak. Aztán kiderült, olyan nagy a kereskedelmi mérleg hiánya, az államadósság és a költségvetés hiánya, hogy a Nemzetközi Valutaalap nélkül nem megy a pénzügyi válság megoldása.
6 milliárd dolláros csomag Pakisztán megmentésére
Ennyit sikerült kialkudni Imran Khan embereinek a Nemzetközi Valutaalaptól, ahol persze szokás szerint szigorú feltételekhez kötötték a kölcsönt. Ráadásul a feltételek nem kizárólag gazdaságiak, hanem burkoltan politikai jellegűek is: a kormánynak ellenőriznie kell a pénzmozgást. Ennek kettős célja van, egyrészt az országot átható korrupció visszaszorítása, másrészt a terrorosta szervezetek támogatásának beszüntetése. Az amerikai sajtó emlékeztet arra, hogy Oszama bin Laden vígan éldegélt egy olyan házban, mely Pakisztán egyik katonai központjának igen kellemes helyén állt. Hiába volt 25 millió dollár kitűzve a fejére, de nyugodtan élt Pakisztánban miközben az USA hű szövetségese jelentette Washingtonnak: halvány fogalma sincsen, hogy hol rejtőzködik a világ legkeresettebb terroristája. Mindez persze a múlt, hiszen amerikai kommandósok levadászták Oszama bin Ladent 2011-ben, de a terrorizmusnak nyújtott pénzügyi támogatás csak nem akart csökkenni.
Pakisztán közvetíteni szeretne az USA és Irán között
Erről maga Imran Khan beszélt, aki megpróbál elődeinél aktívabb szerepet játszani a Közel-Keleten. Amikor Szaúd-Arábiában szinte minden külföldi vendég bojkottálta Mohamed bin Szalman trónörökös nagy rendezvényét az ország modernizálására, mert nem sokkal korábban tették el a királyság ellenfelét Isztambulban láb alól, akkor Imran Khan jelen volt – némi szaúdi pénzek reményében. Kapott is – ígéreteket. Ezért aztán fogcsikorgatva az IMF-hez fordult, melynek korábban megígérte a kipaterolását. Aztán pedig szépen megkérte az ulémákat: mondjanak ki átkot arra, aki dollárban rejtegeti vagyonát ahelyett, hogy hagyná azt elértéktelenedni. A londoni Financial Times meg is szólaltatta a fatvát kimondó fő ulémát, de azért a cikkében hozzátette: a felhívás ellenére eredmény nem nagyon látszik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.