Az uniós országok fele pluszos államháztartást vitt 2018-ban, Magyarország a mezőny mínuszos felében végzett – derül ki az Eurostat által összesített államháztartási adatokból. Sőt a mínuszos mezőny végén, Magyarországon volt az egyik legnagyobb a GDP-arányos hiány, csak Ciprus, Románia, Franciaország és Spanyolország zárt rosszabb egyenleggel. A 2,2 százalékos magyar hiány a -0,6 százalékos uniós átlagnál is jóval rosszabb volt.

Luxemburg, Bulgária és Málta államháztartása GDP-arányosan 2 százalékos vagy afölötti pluszban zárt, de Németország és Hollandia is 1,5 százalék fölötti többletet hoztak össze.

A 2,2 százalékos GDP-arányos hiány és a 4,9 százalékos GDP-növekedés együtt arra volt elég, hogy a magyar államadósság a GDP 70,8 százalékára csökkent a 2017 végi 73,4 százalékról. Legalábbis a magyar számítás szerint, az Eurostat fenntartásának adott hangot: az uniós statisztikai hivatal szerint a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetséget (MSZKSZ) az államháztartás részeként kellene elszámolni. Ez GDP-arányosan 0,3 százalékkal magasabb államadósságot jelentene 2018-ra, az MSZKSZ beszámításával az államadósság 71,1 százalék lett volna. A szövetség a magyarországi gáz- és olajkereskedőket tömöríti, de az állam is delegál vezetőket az élére, felügyeletét pedig az energiapolitikáért felelős miniszter látja el, vagyis jelenleg Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője. Az MSZKSZ vezérigazgatója Bártfai Béla, akinek a felesége, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, és így ő a gazdája az állami energetikai cégeknek, például a kereskedelmi tárolókat birtokló MVM-nek.

A bő 70 százalékos államadósság az uniós középmezőny elejét jelenti, kevesebb, mint a 80 százalékos uniós átlag, de a régiós országok mindegyikénél magasabb.

Egyébként a kormány nagyobb, 2,4 százalékos államháztartási hiánnyal tervezett 2018-ra. Varga Mihály a Pénzügyminisztérium sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány továbbra is 1,8 százaléknyi éves hiánnyal számol az idei költségvetésben, az államadósság pedig 70 százalék alá esik 2019 végére.

Mondjuk enyhén szólva túlzás az „esés” kifejezést használni a magyar államadósságra, az ugyanis csak szép lassan csökken. A kormány (ellentétben más európai kabinetekkel) mindössze alacsonyan tartja a hiányt, és mivel a gazdaság rendre nagyobbat nő a deficitnél, a GDP lassan-lassan kinövi az államadósságot. Az Európai Unió sok tagállama az elmúlt években - kihasználva a kedvező világgazdasági folyamatokat – pluszos vagy nullszaldó körüli államháztartást visz, ami komoly adósságcsökkentést jelent. 2014 és 2018 között hét tagállamban csökkent 10 százalékpontot meghaladó mértékben az államadósság:

• Dánia,
• Ausztria,
• Szlovénia,
• Németország,
• Hollandia,
• Málta,
• Írország.

Az EU átlagában a csökkenés 6,6 százalékpontos. Magyarországon ez idő alatt 5,9 százalékponttal lett kisebb a GDP-arányos államadósság, ami csak a középmezőnyt jelenti, szóval a harmadik Orbán-kormány (2014-2018) egyáltalán nem tarthat igényt a „nagy adósságcsökkentő” titulusra. A 2010-2018 közti változást nézve a Fidesz-kormányok teljesítménye kedvezőbb, az államadósság 9,4 százalékponttal lett kisebb, ami az ötödik legnagyobb adósságcsökkentés az unióban. Ehhez persze hozzátartozik, hogy a gazdasági válság hatásait a 2010-es évek elején a legtöbb uniós ország hitelből tompította, vagyis az éves hiányok és az államadósság elengedésével. Magyarországnak erre az amúgy is magas államadósság és a folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárás miatt csak korlátozottan volt lehetősége. Az örökölt államadósság nem Orbán Viktor második kormányának felelőssége, az viszont igen, hogy azóta sem törekszenek az adósság jelentős lefaragására.