Simonovits András nyugdíjszakértő az Élet és Irodalomban megjelent cikkében bírálta az MNB versenyképességi programjának nyugdíjakra vonatkozó pontjait.
Az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatainak nyugdíjat érintő pontjai közül az egyik legfontosabb, hogy az induló nyugdíj függjön a felnevelt gyermekek számától. Simonovits András nyugdíjszakértő az Élet és Irodalomban megjelent cikkében azt írja, hogy az eredeti javaslattevők, Botos József és Botos Katalin konkrét számokat is bedobtak (igaz, ezek a számok az MNB 330 pontjában nem szerepelnek): kétgyermekeseknek maradna a korábbi nyugdíj, többletgyermekenként 20 százalék adódik hozzá, 0 és 1 gyermek esetén pedig 40 és 20 százalék vonódna le. (Levonásról, a gyermektelenek büntetéséről az MNB-javaslatban egyébként nincs szó.)
Az MNB-s javaslat másik sarkalatos pontja, hogy a családi adókedvezményt figyelembe vennék a nyugdíjalapnál. Simonovits szerint viszont alapból eltúlzott a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke a kétgyerekesekéhez képest, ez a javaslat pedig tovább növelné az aránytalanságot. Ráadásul az MNB „szegénynyomorító” egyszámjegyű szja-tervéhez sem passzol.
A harmadik fontos MNB-javaslat értelmében alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban. Simonovits felidézi: a viselkedési közgazdaságtan egyik alapvető felismerése szerint noszogatni kell az embereket, hogy saját érdekükben cselekedjenek. Mielőtt azonban ezt a rendszert bevezetik, jó lenne látni, „hogy a kormány végre kiteríti kártyalapjait az asztalra, és bevallja, hogy erre van/lesz szükség, mert a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan”. A reálbérrobbanás miatt elszaladnak az induló nyugdíjak, míg a járulékkulcs 2016-22 között feleződik.
Simonovits a következő kérdéseket teszi fel:
- Miért nem a Pénzügyminisztérium dolgoz ki nyugdíjreform-javaslatot?
- Miért nem vezetik be a világszerte jól bevált rugalmas korhatárt?
- Miért nem szüntetik meg a Nők40-et, ami elhallgatta, mennyivel jobban jártak volna a nők, ha még három évet dolgoznak?
- Miért nem állnak le a járulékkulcs fenntarthatatlan csökkentésével?
- Miért nem egyenlítik ki a cikkcakkos szolgálati időskálát?
- Miért nem ellensúlyozzák az egykulcsos szja miatti polarizálódást?
Az MNB javaslatai több ponton is ütköznek a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjával (vagy épp a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményével), erről például itt írtunk.
Lapunk az ÉS-ben megjelent cikk szemlézésekor a címben tévesen állította, hogy az MNB csökkentené az egy gyermekesek illetve gyermektelenek nyugdíját. Az MNB az eredeti címre és cikkre reagálva a következőket írta:
"A hivatkozott cikk címe semmilyen formában nem fedi a MNB Versenyképességi programjában vázolt javaslatokat. A javaslatokban soha semmilyen formában nem került szóba a címben hivatkozott állítás. Az MNB Versenyképességi Programjának hivatkozott pontja a következőket tartalmazza: (40) Az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számának figyelembevétele: Azt javasoljuk, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíj-kiegészítést. A nyugdíj-kiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. Franciaországban például a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak. A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez (a tényleges munkabér alapján megvalósuló adó- és járulékfizetésre való ösztönzés által) és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat. A bruttó béren alapuló kiegészítés azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekek felsőfokú végzettségének megszerzése a szülők számára jellemzően többletköltséget jelent, és a magasabban képzett munkavállalók általában véve nagyobb összegű járulékfizetéssel gyarapítják a nyugdíjkasszát. A gyermeket nevelő szülőket pedig hosszú távon arra ösztönzheti, hogy minél több erőforrást allokáljanak gyermekeik oktatására, mivel az ahhoz társuló magasabb hozadékból nemcsak az állam, hanem a család is részesül."
Az MNB levelének megfelelően eredeti cikkünk címét és tartalmát módosítottuk. A tévedésért olvasóink elnézését kérjük.
Később a Kormányzati Tájékoztatási Központ szintén közleményt adott ki, amelyben azt írták: "A sajtóban is megjelent, nyugdíjjal kapcsolatos javaslatot a kormány nem támogatja, ezzel a kérdéssel nem foglalkozik."
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.