Óriási pótszilveszteri retropartira készülhetnek a Nagy-Britanniában élő magyarok – legalábbis a Londoni Magyarok Közössége Facebook-oldalon most ez a legtöbbször felbukkanó poszt. Az angliai magyarok zárt facebookos csoportjaiban azért ennél többet foglalkoznak a Brexittel, de ha valaki ez alapján próbálja a kint élők életét megismerni, még mindig úgy láthatja, hogy az igazán fontos kérdés az, merre lehet olcsó albérletet találni, illetve

hol lehet Túró Rudit kapni Londonban.

Stiller Ákos

Mi arról kérdeztünk Nagy-Britanniában élő magyarokat: tartanak-e a Brexit hatásaitól, egyáltalán, mit várnak, mi lesz a mostani káosz vége. A válaszaikban egy közös pont van, méghozzá az: elképzelni sem tudják, a nagypolitikában mi lesz március 29-ig – ebben azért nagy meglepetés nincs, pontosan ugyanígy vannak ezzel a profi elemzők is. Amikor azt kérdeztük, ha pénzben kellene fogadni, milyen kimenetet látnak a legvalószínűbbnek, a legtöbben azt válaszolták, hogy a Brexit határidejének eltolására tennének fel néhány fontot. Igaz, volt, aki ehhez hozzátette, bátrabban fogadna a hétvégi Arsenal–Chelsea-meccs szögletarányára.

Nem az idegenellenességtől, hanem a gazdasági válságtól félnek

Akármit csinálnak a politikusok, azt rövid távon a kint dolgozó magyarok nem nagyon fogják megérezni, sőt valamivel még jobb is lehet a helyzetük, mint az őshonos briteknek – tippelt a hat éve él Londonban élő Adrienn. Az optimizmusának két oka van. Egyrészt hisz abban, hogy a bevándorlók munkájára szükség van, nem fognak a britek beállni mosogatni a magyarok és a lengyelek helyett. Ennél is nyomósabb érve az, hogy a politikusok kínosan ügyelnek arra, nehogy hátrányba kerüljenek a kontinensen élő britek, ennek pedig alapfeltétele az, hogy ők is jól bánjanak a Nagy-Britanniában dolgozó uniós polgárokkal.

Képünk illusztráció

Stiller Ákos

Nem mindenki ennyire optimista. Ádám, aki egy nagy-britanniai biztosítónál dolgozik, arról írt nekünk: félő, hogy amint beütne a recesszió, a cégek nagy leépítésekbe és a fizetések csökkentésébe kezdenének, ezt pedig mindenki megérezné, nemzetiségtől függetlenül. Nincs ezzel egyedül, egy tavaly novemberi felmérésben a cégek 48 százaléka arról számolt be, az EU más országaiból érkező dolgozói bizonytalannak érzik a helyzetüket a Brexit miatt. Ráadásul az összes egyezkedésnél abból indulnak ki a politikusok, hogy a legálisan kint élőkre figyeljenek, a feketén vagy szürkén dolgozók még könnyebben bajba kerülhetnek.

A font árfolyamát egyébként is idegesen szokták figyelni a magyarok, bár most még csak akkor, amikor Magyarországra vagy az eurózónába készülnek utazni. A hosszú távú gazdasági válság miatt is egyre jobban aggódnak, de úgy érzik, az még arrébb van.

A hazaköltözésen nem gondolkoznak

Réka az első magyar kivándorlók egyike volt akkor, amikor szabaddá vált a munkavállalás Nagy-Britanniában. Ő most azon van, hogy minél hamarabb megszerezze a brit állampolgárságot, mondván, egy EU-s és egy brit útlevél igazán jól jön egymás mellett, így jobban bebiztosítaná magát, akármi is lesz a Brexit körüli huzavona vége. Ehhez arra van szükség, hogy meglegyen az embernek az állandó tartózkodási joga, igazolja, hogy az elmúlt öt évben legfeljebb 450, az utolsó egy évben pedig maximum 90 napot töltött az ország területén kívül, tiszta erkölcsi bizonyítványa legyen, egy penny adóval se tartozzon, és átmenjen egy 24 kérdésből álló teszten. Állampolgárságot csak azok kérhetnek, akik már legalább hat éve az Egyesült Királyságban élnek, vagyis azoknak, akik nem a kivándorlási hullám elején költöztek oda, erre még várniuk kell.

Az többekben is felmerült, hogy ha a személyes helyzetük rosszra fordulna, akkor elhagyják az országot. A fő opció azonban nem Magyarország: sokkal inkább németországi vagy franciaországi költözködésen gondolkoznak, attól függően, ki melyik ország nyelvét beszéli. „Négyszer annyit keresek, mint otthon, ha a fizetésem felét elveszteném, még az is a duplája lenne a hazainak” – matekozott egyikük. Igaz, a megélhetés is költségesebb Angliában.

Képünk illusztráció

Stiller Ákos

A legnehezebb döntéseket azoknak kell meghozniuk, akiknek már gyerekük van. Nem lehet évekre tervezni az országban, pedig némi időre jó volna előre látni, amikor arról döntenek, a most óvodás gyerek Londonban kezdje-e az iskolát – mondta egyikük. Ő és felesége racionális döntésnek gondolják azt, hogy maradjanak, ahol vannak, a nehezebb körülmények között is könnyebb ott megadni a gyereküknek az anyagi biztonságot, mint ha visszaköltöznének Magyarországra. Nagy-Britannia még egy válságban is erős maradna valamennyire, a magyar helyzet sokkal ingatagabb lehet, mire egy mostani óvodás felnő – tette hozzá.

Képünk illusztráció

Stiller Ákos

A héten leszavazott megállapodás kimondottan jól bánt volna a Nagy-Britanniában élő uniós polgárokkal. Aki öt évet törvényesen eltöltött már ott, állandó tartózkodási jogosultságot kapott volna, aki pedig még nem, azt nem háborgatták volna addig, amíg meg nem lesz az öt év kint tartózkodása. Hogy ehelyett mi lesz, azt még nem tudni. Annyi biztos: decemberben az Európai Bizottság kiadta az utasítást, el kell kezdeni a felkészülést arra az esetre, ha nem lesz megállapodás március végéig, 14 területen kell sürgősen kidolgozni a március 30-án életbe lépő szabályokat. Ilyen például a vízumok vagy a légi közlekedés ügye. Tehát a kint élő magyarok arra számíthatnak, hogy ha április elején repülőre ülnének, az eddig megszokottnál sokkal lassabban juthatnak fel a gépükre, de vízumot nem kérne tőlük az EU, és valószínűleg a repülőt is engednék felszállni. Az már nagyobb kérdés, hogyan alakítanák át a vámrendszert egy egyezség nélküli Brexitnél – ez már azt az angliai magyart is érintheti, aki saját bevallása szerint a családlátogatásai után kilószámra viszi magával a repülőn a Túró Rudikat.

Kiemelt képünk illusztráció