Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A lakástakarékos konstrukcióban gyűjtők háromnegyede nem tudja, mibe fektesse majd a pénzét, a lakásfinanszírozási bizonytalanságok pedig a válság utáni óvatosság elillanásával párosulnak. Az államilag támogatott lakástakarék-pénztárak (ltp-k) hiányában sokan el sem kezdenek takarékoskodni, és az önrész összegyűjtése helyett inkább a személyi kölcsönök felé fordulnak.
Pörgeti a Magyar Nemzeti Bank a hitelfelvételt, nem is kevés sikerrel: a 2018-as tervet bőven túlteljesítették. Az államilag támogatott lakástakarék-konstrukciók megszüntetésével azonban sokan önerőgyűjtési lehetőség és takarékoskodási elképzelések nélkül maradtak, ez pedig a jegybanki óvintézkedések ellenére is rossz adósságok felé terelheti a hitelfelvevőket. Ráadásul épp az alacsonyabb jövedelmű és leszakadó réteg kerülhet csapdába egy olyan piacon, melyen szaporodnak a túlértékelt ingatlanok.
Befektetési analfabéták országa
A mostani lakástakarék tulajdonosok háromnegyede nem tudja, hogy a jelenlegi szerződése kifutása után mibe fektesse a pénzét a jövőben. Valamilyen elképzelésük, ötletük jellemzően azoknak van, akiknek a lakástakarék mellett jelenleg is van más befektetésük – derül ki a Magánpénzügyi Akadémia felméréséből.
| Valaki mondja meg |
A felmérés egyik, a kutatók számára is legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy a válaszadók 76 százaléka egyáltalán nem tudja, hogy mibe fektessen a jövőben. Azok közül, akik tudták, mibe fektetnének, mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kitartana az átalakult lakástakarék-rendszer mellett. A biztos befektetési elképzeléssel rendelkezők közül legtöbben értékpapírba (24 százalék), ingatlanba (14) és magánnyugdíjpénztárba (13) fektetnék a megtakarításaikat. Állampapírt 7, befektetéssel kombinált biztosítást és aranyat 5-5 százalékuk vásárolna, 4 százalékuk pedig befektetési alapba fektetne. Az állam persze szívesen ad ötletet a lekötetlenül folyószámlán tartott pénzt és az otthon tartott készpénz (együttesen mintegy 10.000 milliárd forint) lekötésére. Nagy Márton jegybanki alelnök korábban azt a célt tűzte ki, hogy a lakosság kezében levő több mint 5000 milliárd forint készpénz lakossági állampapírba megy majd. Januárban az állam kamatot is emelt, hogy babakötvénybe és lakossági állampapírba húzza be az államilag támogatott ltp-k eltörlése után tanácstalankodó lakosság pénzét. |
"Azt feltételeztem, hogy a takarékoskodással együtt kialakul egyfajta befektetési szemlélet, de úgy tűnik, hogy mégsem, és sokan arra várnak, hogy megmondja valaki, mibe fektessenek” – mondta Alkér Orsolya, a felmérést vezető cég alapítója. Alkér szerint nagyon lassú a pénzügyi kultúra a fejlődése, és még mindig nagyon magas a társadalomban azoknak az aránya, akik híján vannak az alapszintű pénzügyi tudásnak is.
A döntésképtelenséghez persze az is hozzájárul, hogy nincs a piacon olyan álomszerű termék, mint az ltp volt, melyben a rendszeres megtakarítást fix, akár 10 százalék fölötti hozammal és betétbiztosítási védelemmel honorálnák.
Nem fogjuk az ltp-s 20 ezer forintot párnacihába varrni
„Párját ritkító lehetőség volt a lakástakarék-pénztár az önerőgyűjtés szempontjából, és az alacsonyabb jövedelműek előtt is nyitva állt. Emellett pénzügyi fegyelemre is nevelte a fogyasztókat, ami egy hitelfelvétel előtt nem elhanyagolandó” - mondta a 2018-as lakáspolitikai változásokat elemző cikkünkben a Bankmonitor alapító-ügyvezetője, Sándorfi Balázs.
Viszont Sándorfi szerint azok, akik az ltp-re félretettek havi 20 ezer forintot, a szerződésük lejártával nem feltétlenül fognak ugyanennyit belevarrni havonta a párnacihába, egyszerűen azért, mert „állami támogatás nélkül ekkora összeggel évek távlatában sem jutnak túl messzire. Inkább el sem kezdenek takarékoskodni.”
Több tízmilliárd forintos állományt épített fel az új ltp
A ltp-k beszántása után csak a Fundamenta rukkolt elő újabb konstrukcióval, alig néhány nappal az állami támogatás megszüntetésének bejelentése után. Szakértők szerint azonban az új termék csak akkor marad életben, ha nagy lesz a kihelyezés volumene, vagy valahogyan csökkenteni tudják a fix költségeket.
| A róka visszaharap |
| Az új konstrukció mindössze 0,1 százalékos betéti kamatot, valamint 0,5 és 0,74 százalék közötti EBKM-et ígér. A havi befizetett összeg esetén nincs 20 ezer forintos határ, 5 és 40 ezer forint között választható az összeg. A minimális megtakarítási idő 111 hónap, a szerződési összegek határa max. 7, illetve 11 millió forint. A konstrukció legvonzóbb eleme az 5 százalékos kamattámogatás, amely a befizetett év végén az adott év megtakarításainak 5 százaléka, azaz a maximális, 40 ezer forintos havi megtakarítással számolva legfeljebb évi 24 ezer forint (az EBKM viszont ezzel együtt is 1 százalék alatti). |
A Fundamenta viszont lapunknak magabiztos választ adott, azt írták, az új termékkel munkatársaik több tízmilliárdos nagyságrendű új állományt építettek fel annak ellenére, hogy az állami támogatás megszűnését megelőző napokban az emberek tízezrével hozták előre szerződési szándékukat. Azt is írják, nem feltételezik, hogy a konkurensek ne jelennének meg hasonló termékekkel a közeljövőben.
Ha kipörög az ltp, marad a hitel
„Érdekes helyzet állhat elő a lakáshitelezésben, mikor a ltp-szerződések - főleg a most októberben tömegesen kötöttek - lejárnak majd” - mondta Trencsán Erika, a Bankráció szakértője, aki azt tapasztalta, a ltp-k megszüntetésének bejelentését követő két napban jellemzően hat évre szerződtek az ügyfelek. A ltp-ket sokan azért kötötték, hogy egy jövőbeli lakásvásárlásnál önrészként használhassák majd fel a felgyülemlett összeget. A lakástakarékok kipörgésével azoknak a száma nőhet, akik az önrészt is hitelből lesznek kénytelenek előteremteni, vagy kisebb önrésszel kell belevágniuk a hitelfelvételbe, ami viszont magasabb törlesztőrészletet is eredményez.
Korábban megírtuk: más most is a lakásvásárlók 84 százaléka vesz fel hitelt az ingatlanvásárláshoz, és csak 37 százalékuknak van lehetőségük arra, hogy egy másik lakás értékesítéséből származó tőkét is fel tudjanak használni. Míg néhány évvel korábban még az 5-10 millió forintos hitelösszeg volt az általános ingatlanvásárlásnál, ez mára megduplázódott, jellemzően 10-20 millió forintos hitelösszegek veszünk fel. Az alacsonyabb jövedelműek ráadásul nagyobb arányban vesznek fel hitelt, mint a felső középosztály és a gazdagok, sőt a leszakadó csoport 12 százalékának is van hitele - mindez pedig újabb hitelcsapda árnyékát vetíti előre. A hitellel bíró háztartások 22 százaléka egyetlen hónapig tudna csak fizetni, ha a családfő elveszítené a munkáját, s mindössze 9 százalékuk tudná fenntartani a törlesztést legalább fél évig.
Elillant a válság utáni óvatosság
Bár a hiteléhség folyamatos táplálásához az kellene, hogy ne fulladjon ki az ingatlanpiac, jelenleg a lakáshitelezésnél kevés vidámabb szektor akad a magyar gazdaságban. A múlt év első 11 hónapjában a bankok 793 milliárd értékben kötöttek újlakáshitel-szerződéseket, ami 33 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. Az MNB kimondott célja, hogy a következő években roham induljon a lakáshitelekért; 2030-ra Nagy Márton alelnök a nyáron mért értékeknél nyolcszor több lakáshitelt vizionált, melyhez évente átlagosan 18 százalékkal több új hitelt kellene kihelyezni - látható, hogy ezt a tervet tavaly sikerült túlteljesíteni.
Az ingatlanpiac (és így a hitelezés) fejlődésének azonban nemcsak az építőipar strukturális problémái, a fogyasztók által sokszor követhetetlen és a szakértők által rendszeresen vitatott lakáspolitikai változások, valamint a demográfiai tények (a lakosság száma) vetnek gátat, hanem az is, hogy a válság óta élesebb fókusz áll a túlértékeltségen. Budapesten például az árak meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat, és novemberben 20,2 százalékkal emelkedett a túlértékeltség kockázata.
Bár a lakosság eladósodása a rendszerváltástól nézve szinte mélyponton van, az óvatoskodók szerint kockázatos adósságspirált indíthatnak be a jegybanki hitelvágyak. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az új lakáshiteleknél gyakorlatilag marginálissá vált a legrizikósabb, változó kamatozású konstrukciók aránya. Míg tavaly az első 11 hónapban igényelt új lakáshiteleken belül 16 százalékos volt a részesedésük, a novemberben felvett lakáshiteleknek mindössze 6 százalékát adták.
A korábban felvett jelzálog- és lakáshiteleknél azonban még jelentős, több mint 50 százalékos a részesedésük; ezeket fix törlesztőrészletűre kellene cserélni, különösen akkor, ha még sok van hátra a futamidőből, és magas a tőketartozás összege. Paradox módon azonban éppen az a réteg nem engedheti meg magának a biztonságos, fix kamatozású lakáshitelt, melynek ez a legfontosabb lenne.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
