Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kérdés megváltoztatásával magyarázzák, hogy nagyot zuhant azoknak a száma, akik nem tudnak váratlan kiadást kifizetni; szinte biztos, hogy nem lesz karácsonykor Erzsébet-utalvány; nem sok jót várnak a rokkantak az ellátásaikról szóló törvény újragondolásától. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Vagy kijött kétmillió magyar a szegénységből, vagy valami nagyon furcsa dolog történt a számokkal – írtuk, miután megláttuk, milyen adatokat hozott ki az Eurostat. Egyetlen év alatt ugyanis 50,8-ról 31,5 százalékra esett vissza azoknak a magyaroknak az aránya, akik nem tudnának kifizetni egy váratlan kiadást. Ekkora esés nem volt egyetlen más országban sem.
A KSH-hoz fordultunk, hogy magyarázzák el, mi történt. Meg is kaptuk a választ: máshogy tették fel a kérdést, mint a korábbi években. Eddig ugyanis csak azt kérdezték, hogy képes lenne-e a válaszadó háztartása egy nagyobb összegű váratlan kiadás fedezésére, most viszont már konkrét számot, 74 ezer forintot írtak be, ami a szegénységi küszöb. Azt pedig mindenki döntse el maga, mennyire megnyugtató, hogy a magyarok majdnem harmada nem tudna kifizetni 74 ezer forintot egyben.
Az Alkotmánybíróság a rokkantellátásokról szóló törvény újragondolására kötelezte a parlamentet, de a megalázó tortúrákon átesettek nem sok jót várnak ettől. Mint például az a férfi, akit nehéz fizikai munkára küldtek, miután a rokkantsági felülvizsgálaton erre egyszerre alkalmasnak találták. Vagy épp az utcai támadásban megrokkant nő, akinek hitelt kellett felvennie, hogy átvészelje a járadéka lecsökkentését.
„Nem tudom, hogy mit hozhat ez a döntés az Alkotmánybíróságon, én olyan megalázó procedúrákon mentem keresztül, azon már nem változtat semmi” – mondta az egyik érintett. Másikuk már lemondóan annyit mondott: „én nem haragszom senkire, nem is várok semmi fordulatot”.
Szinte biztosra vehető, hogy idén karácsonykor nem kapnak a nyugdíjasok Erzsébet-utalványt. Amikor a napi.hu rákérdezett az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, lesz-e idén karácsonyi utalványosztás, az Emmi csak felsorolta, hogy idén már kétszer is adtak támogatást az időseknek. Arra már nem is utaltak, hogy a kormány foglalkozik-e egyáltalán a kérdéssel.
Gulyás Gergely aztán a Kormányinfón arról beszélt, hogy lehet, már jövőre húsvétkor adnak újra utalványt – minő meglepetés, épp az EP-választás előtt. Lesznek így is települések, ahol kapnak az idősek Erzsébet-utalványt vagy más karácsonyi csomagot, de ezekről a városvezetésnek kell mindenhol helyben döntenie.
A hét képe: az egyik első mikulásos kólareklám. Összegyűjtöttük a legemlékezetesebb karácsonyi reklámokat, itt találja a gyűjteményt.
Alig maradt bérlakás Hódmezővásárhelyen. A problémával Márki-Zay Péter polgármestert ostromolják, pedig az ő megválasztása előtt indult kampány, hogy adják el a bérleményeket, akár lakottan is. Márki-Zay megpróbálta lassítani a bérlakások számának csökkentését, és újabb, szociális alapon kiadható lakásokat szerezni, egyelőre nem sok sikerrel.
A Lakásügyi Tanács elnöke szerint Lázár János javaslata volt, hogy értékesítsék az önkormányzati lakások háromnegyedét, a lakások eladását pedig a volt miniszter unokatestvére vezényelte le. Márki-Zay most azt kérte a Miniszterelnökségtől: a panelek visszabontási programjában kiüresített harminc lakást legalább a bontásig adhassák oda a lakásigénylőknek.
Rohamtempóban épülnek be a III. kerület domboldalában az üres, alulhasznosított, esetleg barnamezős, korábban is építési, fejlesztési lehetőséggel rendelkező telkek. A lakóparkok mellett egyre-másra épülnek az ikerházak is.
Csakhogy a frissen beépített kerületi részekre költöző családokhoz ritkán ér el a tömegközlekedés, többségük legalább egy autót használ. Az önkormányzat ebben a kérdésben tehetetlen. Az elmúlt négy év fejlesztéseit összeadva és háztartásonként egy autóval számolva is körülbelül 1300-zal több gépjármű jelent meg a környéken; a terhelést a Szentendrei út mentén elsősorban a csillaghegyiek nehezményezik, de az agglomerációból ingázók is érzékelik a Szentendrei út többletletterheltségét.
2020-ig egyetlen univerzális nagybankká olvasztják össze a ma működő 12 takarékszövetkezetet és a Takarék Csoport további 3 részvénytársasági bankját – jelentették be. A csoport hatalmas, évi 25-30 milliárdos költségcsökkentést tűzött ki célul, így ha sikerül tartani a most elfogadott tervet, akkor 2023-ra egy fenntarthatóan 30 milliárdos nyereséggel működő, 10 százalékos piaci részesedést elérő bank jöhet létre.
Szakértők még a bejelentés előtt arról beszéltek kérdésünkre: ennél is nagyobb terv lehet az, hogy a felerészben Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló MKB-t és a most még állami Budapest Bankot beolvasszák a takarékcsoportba. Ha ez megvalósulna, akkor a pénzintézet már az OTP kihívója is lehet.
Egy hónap alatt 237-ről 174-re esett a Magyar Turisztikai Ügynökségnél dolgozók száma, de több, az MTÜ alá tartozó kisebb vállalkozásnál is nagy leépítések voltak. Azoknak, akiknek felmondtak, egy héttel korábban kiöltözve kellett megjelenniük a Turizmus Summit nevű eseményen, ahol meg kellett hallgatniuk Orbán Viktor beszédét.
Igaz, legalább egy vacsorán is részt vehettek, majd annak a végén Kovács Ákos legújabb lemezét is megkapták. Az érintetteknek állítólag azzal magyarázták a helyzetet, hogy áramvonalasításra van szükség, akinek mennie kell, annak „nem találták meg a helyét az új struktúrában”:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
