Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kiürült Szerbia is, a határ menti településekről tömegesen járnak át Magyarországra dolgozni. A határátkelés lassúsága viszont sokakat visszatart, hiába gyűjtöttek aláírásokat a nonstop üzemelésért, süket fülekre találtak. A Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ez a magyar gazdaságnak is árt.
Ellenőrizni persze kell, ezt nem vitatom, de nem tudom elképzelni, hogy hosszabb nyitvatartással, megfelelő létszámmal ne lehetne gyorsítani a határon való átutazást – panaszkodik Török György, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki maga is működtet Szabadkán egy vállalkozást már húsz éve. Szerinte a magyar oldalon kellene változtatni, sokéves „ingázási” tapasztalatai szerint ott lassul rendszerint a tempó, pedig nemrég uniós forrásokból növelték a határátkelőn a kapuk számát. „A röszkei nemzetközi határátkelőn olyan is rendre előfordul, hogy a szerb ellenőrzés után még a határon megállítják a kocsisort, valószínűleg azért, hogy a statisztikák szerint ne a magyar oldalon torlódjanak az autók. De ettől még órákig kell várni” – sorolja saját élményeit Török György, aki meglepő módon még a szomszédos kis határátkelőn is találkozott azzal, hogy a várakozás miatti felelősséget a szerb oldalra hárítják.
Óriási szükség lenne a gyorsabb átkelésekre, még ennél is többen jönnének át Szerbiából dolgozni, ami valljuk be, most úgy kellene a magyar munkaerőpiacon, mint egy falat kenyér
– folytatja a kamarai elnök, aki azt is hozzáteszi, hogy korábban az ásotthalmi, három hónapja pedig a bácsszentgyörgyi átkelők megnyitására már nagy szükség volt, de ezzel nem oldották meg a problémát, mert ezek kiesnek a főútvonalakból. „Most tervezik Bácsalmásnál egy újabb 24 órán át nyitva tartó átkelő megnyitását, de ez is óriási kerülő, ráadásul, arrafelé pocsék állapotban vannak az utak” – mondja Török György, hozzátéve, több ezer szerb állampolgárnak van a magyar oldalon vállalkozása, és félezer magyar indított vállalkozást Szerbiában, mindenkinek károkat okoz a várakozás. A határmizéria ellenére a szerb-magyar határhoz közel eső települések szinte kiürültek, a lakosok fele meg sem áll Nyugat-Európáig, a többi Magyarországon dolgozna.
Kiürült a falu
A horgosi utcákat járva alig találkozunk olyan emberrel, akinek legalább egy családtagja ne dolgozna külföldön. Egy asszony azonnal arról kezd beszélni, hogy kerekesszékes fia ápolása miatt ő maga nem tud munkát vállalni, de a velük tartó tízéves forma kislány családjának nagy része külföldön keresi a kenyerét.
„A tatám és a mamám csütörtökön, pénteken jönnek haza, ők Sopronban dolgoznak már régóta, az apám Bécsbe jár át”
– részletezi a kislány.
Pedig munka helyben is akadna. „A nyár elején zártam be a hamburgerezőmet, de nézzen körül a főutcán, mindenütt keresnek munkásokat” – mutatja a horgosi üzletek szinte mindegyikére kiakasztott táblákat Calbert Tibor, akinek van egy kis kávézója is a faluban, az még működik. „Az egyik ismerősöm itt dolgozott az óvoda konyháján, ez állami állás, ott 25 ezer dinárt keresett. Most egy hónapja ment át egy szegedi étterembe szakácsnak, hát majdnem a négyszeresét kapta kézhez nemrég. Hát persze, hogy vállalják a mindennapi határőrületet” – magyarázza Tibor. Azt is elmondja, hogy az ingázók mindenféle praktikákkal próbálkoznak a gyorsabb átjutás reményében, többen egy autóval utaznak, de sokan kismotort, biciklit tartanak a határ mindkét oldalán, a határig eltolják, ott átsétálnak, majd a másik oldalon felpattannak a másikra.
Szerbiában már pakisztániakat is felvennének?
Az idén év elején is emelték Szerbiában (ahol a munkavállalói jogok érvényesülésével sok probléma van) a minimálbéreket, és tervezik, hogy jövő év elején ismét feljebb tornázzák azokat. A múlt januári emelésekkel az órabért 130 dinárról 143-ra emelték, így a legkisebb adható bér 24 822 dinár lett. Az adókedvezményeket is változtatták az év elejétől, így az adómentes része a kereseteknek 11 790 dinár helyett 15 ezer dinár lett (1 dinár most 2,73 forint). Az átlagkeresetek, nyilván a magyar állampolgársággal uniós jogosítványt szerző munkavállalók mobilitása miatt főként Vajdaságban nőttek, de így is elmaradnak a magyar fizetésektől.
Török György a napokban a szerb sajtóban azt olvasta, hogy Belgrádban már annyira szorítja a tömegközlekedési vállalatot a sofőrhiány, hogy pakisztániak felvételét tervezi. Megosztottuk vele az információt, hogy az ilyesmi Magyarországon sem ismeretlen, hiszen nemrég írtunk arról, hogy a hazai tehenészetekben indiai vendégmunkásokkal igyekeznek megoldani az égető munkaerőhiányt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
