Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Ön is dühöngött már, amikor elolvasta, hogy 300 ezer forint az átlagfizetés? A számok mögé néztünk, és megpróbáltuk bemutatni, milyen lenne az az ember, akinél az ország fele jobban, a másik fele pedig rosszabbul él.
Jól ismerjük a leggazdagabb magyarokat, még akkor is, ha többen közülük próbálnak rejtőzködni. A szupergazdagok bemutatásának mintájára elkészült már a 100 legszegényebb magyar című kiadvány is. A statisztikusok pedig rendszeresen közzéteszik, mennyi az átlagfizetés, az átlagos életkor, vagy éppen az átlagos lakhatási körülmények.
Ez azonban nem mindig mond sokat: Mészáros Lőrinc és egy hajléktalan átlagos vagyona 150 milliárd forint fölött van, ennek mégsem örülhetnek mindketten. Ezért mi most azt kerestük, hogy mi a medián, vagyis milyen az az ember, akinél a magyaroknak pontosan a fele jobban él, a másik fele pedig rosszabbul. Ismerjék meg a középső magyart!
| Így kerestük a középsőt |
A képzeletbeli középső magyar bemutatásakor ahol csak tudtuk, a KSH, az Eurostat, vagy az MNB adatait használtuk, a különböző adatok mediánjait keresve, vagyis azt a számot, amely fölött és alatt ugyanannyian állnak. Ezért jöhetett ki az az adat például, hogy a középső magyar fizetése sokkal alacsonyabb, mint amennyi az átlagfizetés. Ahol az értékek sorba rendezhetőek, mint például az életkornál vagy a jövedelemnél, ott könnyű volt a dolgunk megkeresni a középső adatot. Ahol nincsen sorrend, mint például a településtípusnál, azt választottuk, amelyik a leggyakoribb. |
A középső magyar, ha nő, akkor valamikor 1974 és 1978 között született. A férfiak között ennél fiatalabb a középső, mivel sokan halnak meg még hatvanéves koruk előtt. Így valamikor 1979 és 1983 között született az, akinél pont ugyanannyi fiatalabb férfi és fiú él, mint ahány idősebb.
Elképzelt emberünk házas, méghozzá valamikor 25 és 30 éves kora között tartotta meg az esküvőjét. Azóta két gyereke született, a nagyobb akkor, amikor az anya 27 éves volt, a kisebb pedig már az anya harmincadik születésnapja után. (A leggyakoribb nevek listája ilyen részletességgel sajnos nem elérhető, mindenesetre ha a 70-es, 80-as éveknek a szülöttei közül találomra kiválasztunk valakit, akkor a legnagyobb eséllyel Nagy Zoltánnal vagy Kovács Máriával találkozunk, a két gyermeke pedig valószínűleg Anna és Bence.)
Meglepő lehet, de a középső magyar nem jutott el az érettségiig. Járt ugyan középiskolába, de szakmai oklevelet kapott csak – de így is magasabb a végzettsége azokénál, akik legfeljebb a nyolc általánost fejezték be, márpedig ők egyre többen vannak. Így aztán hiába van munkája, túl jól nem keres: a legfrissebb adatok szerint, amit a KSH közzétett, 2016-ban alig 79 ezer forint volt a nettó fizetése havonta, emellé 14 ezer forint egyéb juttatást kapott, vagyis nagyon jól jött neki, hogy azóta kétszer is megemelték a minimálbért.
Alig a létminimum fölött tengődik
Emiatt szegény épphogy a létminimum fölött él, ami a Policy Agenda szerint 91 ezer forint. (Tegyük azért hozzá: az adatokat egész biztosan torzítja, hogy sokak hivatalosan minimálbérre vannak bejelentve, bár a jövedelmük ennél magasabb. Ne csodálkozzunk, ha a középső magyarról kiderül, szeret trükközni, ha ettől több pénzt vihet haza.) Aztán elolvassa a neten, hogy nettó 226 ezer forintos átlagfizetést mért a KSH, és kommentekben dühöng, ezt hogyan hozhatták ki a statisztikusok. Teheti, hiszen internetezik annyit, mint a középső európai, és sokkal többet ül a Facebook előtt – valószínű, hogy a hírt magát is valamelyik ismerőse megosztásai között találta, mert hírportálokat csak ritkán olvas.
Eközben pedig nagyon keményen kell dolgoznia, nehogy véletlenül elveszítse a munkáját. A mostani munkaerőpiaci helyzetben ugyan ez annyira nem fenyegeti, mint néhány éve, de mégis vigyáznia kell: ha állás nélkül maradna, még mindig nagy volna az esélye, hogy csak valamikor egy-másfél év múlva találna új munkahelyet. Sokra nem megy azzal, hogy az ország egyes részeiben gyakorlatilag nincs munkanélküliség, nem szívesen költözne el ugyanis onnan, ahol most lakik.
Hol keressük a középső magyart? Nagyon valószínű, hogy egy nagyközségben született, majd onnan átköltözött a legközelebbi városba. De van egy másik lehetősége is arra, hogyan lett városlakó: amikor megszületett, a legtöbben még a falvakban és a nagyközségekben éltek, de a rendszerváltás utáni két évtizedben minden választás előtt annyi nagyközség kapta meg a városi rangot, hogy a kisvárosokban élő emberből lett a legtöbb.
Jó eséllyel egy családi házban él, amelyet még a szülei építtettek, de napközben hiába keresnénk ott. A home office gyakorlatilag ismeretlen, így aztán a munkahelyén lesz, de legalábbis ugyanabban a városban, mint ahol lakik – a dolgozó magyarok kétharmada így van ezzel. Ezzel már csak azért is jól járt, mert autója nincsen. Mivel a középső magyar nő 40-44 év között van, már rég nincs otthon a gyerekek mellett, ő is visszatért a munkába, de ez hirtelen nagy váltás volt neki: arról szó sem lehetett, hogy amíg a gyerekei kicsik voltak, részmunkaidőt vállaljon.
Szórakozásnak marad a tévé
Hiába a szegénység, annyi pénzt azért félre tud tenni, hogy egy rövid nyaralásra elmenjen. Igaz, a külföldi túráról nem érdemes álmodoznia, de azt meg tudja oldani, hogy egy hosszú hétvégére elmenjen évente egyszer a családdal. Hogy ott mennyit költ, arról nincsenek pontos információk, annyi biztos, hogy a négynaposnál rövidebb utazásokon tavaly átlagosan napi 6 ezer forintot költött egy utazó – a középső érték itt is az átlag alatt van.
Mivel sokat nem tud félretenni, a szórakozási lehetőségek közül az egyik legolcsóbbat választja: tévézik. Rettenetesen sokat, napi 3-5 órán keresztül is a képernyőt bámulja (az átlag ennél is magasabb, de azt felhúzzák azok a kevesek, akik gyakorlatilag folyamatosan otthon vannak, bekapcsolt tévé mellett). A gyerekei már inkább interneteznek. Ami pedig a sportolást illeti, azt nagyjából el is felejthetjük, a középső magyar hiába büszke arra, hogy sportnemzet vagyunk, ő maga még heti félórát sem mozog hobbiból.
Nem lesz boldog a nyugdíjaskor
És hogy mi vár rá, azt megjósolni is nehéz. Amikor a középső magyar született, 69 év volt a születéskor várható életkor, a nők pedig akár 6-7 évvel hosszabb életre is számíthattak. De a várható életkor egy nagyon megbízhatatlan szám. Főleg a férfiak esetében kritikus életkor az 50-es évek második fele: aki megéli a hatvanadik születésnapját, az jó eséllyel számíthat még legalább 15, de akár 20 évre is, ami már gyakorlatilag megegyezik a nyugat-európai életkilátással. Ez pedig azt jelenti, hogy lehet nagyjából tíz olyan éve, amikor majd nyugdíjból élhet – már ha valahogy meg tud élni abból a kis pénzből.
Az egyik legszomorúbb részletet ugyanis pont itt találjuk a számokban: a középső nyugdíjas több pénzt, 100-149 ezer forint közti összeget kap havonta, mint a középső magyar. Ennek azonban egyszerű a magyarázata, a szegények számíthatnának kevesebb nyugdíjra, de közülük nagyon sokan meg sem élik már a nyugdíjkorhatárt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
