Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF: csaknem 9 milliárd forint uniós támogatást nyúlhattak le egy Budapestről irányított céghálóval, amelybe szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek, de a szereplők között volt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is – írja a 24.hu.

A hivatal 2017-es jelentésében bukkant fel egy kutatás-fejlesztési program, amelynek többtucatnyi projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is vizsgálódtak. Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza összesen 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.

A 24.hu megszerezte az OLAF zárójelentését az ügyben. Ebből a lap szerint csalási módszerek arzenálját vetették be a kéttucatnyi tagból szőtt céghálóban, a túlárazástól a fiktív számlákon és kamuirodákon keresztül a szabálytalanul fizetett dolgozókig.

Az OLAF egy névtelen bejelentés alapján 2015 őszén kezdett nyomozni két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. illetve a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. ügyében. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő operatív programra pályázott, de az innovációjuk inkább szolgálta az uniós kassza megcsapolását, mint a régiós gazdaság fellendítését – írják a cikkben.

Az elcsalt projektek között volt olyan, amely arra irányult volna, hogy a kiterjesztett valóság alapú rendszerekkel interaktívvá tegyék a különféle termékekhez adott felhasználói útmutatók használatát, vagy olyan, amely egy közösségi hálózat segítségével ajánlott volna pénzügyi termékeket. Volt olyan pályázat is, amelynek a „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára” címet adták.

Kamu fióktelepek, papíron foglalkoztatott távdolgozók

A bejelentések szerint a Pillar és a BME-Infokom kamu fióktelepeket hozott létre, hogy regionális támogatási projektekben vehessen részt. A Pillar cégjegyzékében Bicskén és Téten tüntetett fel fióktelepet, az BME-Infokom pedig Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. A két cég 2014. január és 2016. január között bérelt egy 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodát a fővárosban.

A vidéki helyszínekre azért volt szükség, mert a szóban forgó operatív programban nem szerepel a közép-magyarországi régió, így budapesti helyszín nem felel meg a támogatási feltételeknek. Viszont megfelelnek a kritériumoknak a két cég által bejegyeztetett fióktelepek, hiszen Bicske és Etyek a közép-dunántúli, Tét pedig a nyugat-dunántúli régióban fekszik.

A vizsgált projektek közül a legtöbb informatikai cégekhez kötődik, de az egyikben például a Waberer’s-Szemerey Kft. bukkan fel konzorciumvezetőként. Utóbbi az idén áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltségében állt.

Az OLAF megállapította, hogy a BME-Infokom és a Pillar csak papíron foglalkoztatott távmunkában dolgozókat, valójában egy budapesti irodában zajlott minden.

Bizonyíték is van a manipulációra: a papíron vidéki telephelyeken dolgozó embereket e-mailben arra utasították, hogy a projektek ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”.

Az OLAF mindezek alapján megállapította, hogy a kedvezményezettek a pályázatot csakis azért nyújtották be vidéki megvalósítási helyszínnel, mert így el tudták számolni a pályázatukat.

Eltűnt fájlok

Az OLAF a Pillarnál és a BME-Infokomnál 2016 őszén helyszíni ellenőrzést tartott, és hozzáférést kértek több ember e-mailfiókjához, illetve laptopjához. A csalás elleni hivatal igazságügyi szakértői digitális kriminalisztikai adatgyűjtés keretében vizsgálták meg a levelezéseket és a számítógépeket. Az egyik laptop tartalmát sikerült is lemásolniuk, másik kettőről azonban kiderült, hogy a projekthez kapcsolódó dossziékat eltüntettek, az egyiknél ráadásul olyan speciális programmal dolgoztak, amely visszaállíthatatlanul törli a fájlokat.

Mindezek ellenére az OLAF elegendő adatot gyűjtött össze ahhoz, hogy megállapítsa: a feltárt tények kimerítik az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a magyar büntető törvénykönyvben meghatározott költségvetési csalás fogalmát, ezért indokolt a majdnem 9 milliárd forintnyi összeg visszafizetése.

Polt Péter legfőbb ügyész idén márciusban arról tájékoztatta Ingeborg Gräßlét, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnökét, hogy több, az OLAF által kifogásolt ügyben rendeltek el nyomozást, köztük ebben is.

Az OLAF két céget érintő ajánlása 2017. december 29-én érkezett meg a Legfőbb Ügyészséghez, továbbította azt a Fővárosi Főügyészségnek, az utóbbi pedig 2018. január 9-én nyomozást rendelt el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja. Az ügyben a NAV eddig senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként – derült ki a Legfőbb Ügyészség válaszából, amit a 24.hu kérdéseire adott.