Jusson vissza az emberek adóbefizetéseinek egy része a szüleikhez – javasolta Semjén Zsolt.
A vasárnapi boltzár totális bukása után újabb gazdaságpolitikai ötlettel állt elő a KDNP. Semjén Zsolt a Heteknek adott interjút, ebben pedig arról beszélt:
a felnőtté és adófizetővé vált gyermekek adójának egy része jusson vissza az őket felnevelő szülőhöz.
Mindezt azzal indokolta: „a gyereknevelést tartjuk a legértékesebb munkának a társadalomban, ennek a gyümölcseiből részesedjen a felnevelő szülő".
Szóba került például az, hogy milyen állapotban vette át a kormányzást a Fidesz 2010-ben. Mint emlékezetes, egy hónappal a kormányváltás után Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, hogy arról győzködje az EU vezetőit, hadd legyen magasabb a költségvetési hiány annál a 3,8 százalékosnál, mint amit még a Bajnai-kormány tervezett 2010-re, nőhessen akár 7 százalékosra is – majd azt a választ kapta, hogy erről nem lehet szó. Semjén most erre úgy emlékezett vissza, hogy a hiány 7 százalékos volt akkor (valójában 4,5 százalék volt 2009-ben és 2010-ben is), az Európai Bizottság azt kérte, hogy azonnal vigyék le 3-ra, de a kormány „udvariasan elment Brüsszelbe” és időt kért.
Arra a kérdésre, hogy a kormánypárti politikusokat miért csak az Orbán–Simicska-szakítás után kezdte el zavarni Simicska Lajos befolyása, Semjén azt válaszolta: „Simicska Lajos a mi rendszerünkben volt, Orbán Viktor nem engedte, hogy politikai kérdésbe beleszóljon”.
Arról is megkérdezték, miért nem indult a KDNP önállóan a választáson. Erre azt válaszolta: "Ha a KDNP önállóan induló, kis világnézeti párt lenne, akkor arra kellene törekednie, hogy minél több képviselőt küldjön a parlamentbe. Ehhez pedig az kellene, hogy minden választókerületben önálló jelöltet indítson, aki dolgozik az adott választókerületben, így ott nemcsak őrá, hanem a pártjára is jönnek szavazatok és a töredékszavazatok, amikből pedig a mandátum lesz! A visszaléptetés életveszélyes egy kispárt számára."
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.