Tegyük fel, hogy 45 évesen úgy dönt, elkezd félretenni nyugdíjas korára. Erre minden hónapban 20 ezer forintot szán, és 20 év van hátra a nyugdíjazásáig – vázolja fel az alaphelyzetet a Bankmonitor. Kalkulációjuk szerint aki havi 20 ezer forintot tesz félre 20 éven keresztül, annak nyugdíjba vonuláskor majdnem 9 millió forintnyi megtakarítása lesz. Ebből havi szinten több, mint 46 ezer forint hívható le a nyugdíjba vonulás után még majdnem 20 évig.

De hogyan lehet havi 20 ezer forintból egy lakást megvenni? Elsőként önerőt kell gyűjteni, erre a legjobb megoldás a lakástakarék-pénztári szerződés. 10 év alatt elegendő önerőt (több mint 3 millió forintot) lehet gyűjteni, ez egy 10 millió forintos ingatlan megvásárlásához is elegendő. A hitel esetében azonban már kevés lesz a 20 ezer forintos költségvetési korlát. A nyugdíjig hátralévő 10 év alatt ilyen törlesztővel maximum 2 millió forintos hitel kapható, tehát ehhez képest még akkor is jobban jár a hitelfelvevő, ha egy újabb lakástakarék-pénztári szerződést köt. Egyrészt ilyenkor 10 évig parkolópályára kerül több mint 3 millió forint, másrészt még mindig valamivel több, mint 6 millió forint gyűlik össze lakásvásárlásra. 

Egy 10 millió forintos ingatlant körülbelül 60 ezer forintért lehet kiadni. Ebből adózás után valamivel több, mint 50 ezer forint marad, a 20 ezres alapösszeggel együtt a törlesztőrészletre 70 ezer forintot lehet szánni. Szerencsére a hiányzó összegnek pont ekkora a törlesztőrészlete 10 éves időtávra. Azaz mire nyugdíjba megy, kifizetheti a lakást, és lesz egy jelenértéken 10 millió forintos lakása. Mindez több, mint a nyugdíj-megtakarítással összegyűjthető összeg, hiszen ott nem egészen 9 millió forint, illetve havi szinten több mint 46 ezer forintnyugdíj-kiegészítés érhető el.

A nyugdíjcélú-megtakarítás előnye azonban, hogy nyugdíjas koráig folyamatosan pozitív az egyenlege. Az ingatlanvásárláshoz szükséges hitelfelvétellel extra kockázatot vállal: ha épp nem tudja fizetni a hitelt (mert kiköltözik az albérlő, és még nincs meg az új), vagy egyszerűen a nyugdíjban töltött húsz év alatt fel kell újítani az ingatlant, extra kiadásokra van szükség. Ráadásul amíg a nyugdíjcélú megtakarítást elegendő csak befizetni, addig a lakáskiadással foglalkozni kell: albérleti díjat beszedni, illetve az összeg után adózni.