Bonyolult helyzeteket okozhat a nyugdíjelbírálás időszaka, vagyis az az idő, amikor a nyugdíjazási igényt már benyújtották, de a határozat még nem érkezett meg. Ennek a részleteit mutatta most be az Adózóna.
A nyugdíjazás körüli adminisztráció az egészségügyi szolgáltatásnál vetheti fel a legtöbb kérdést. Ahhoz, hogy valakit nyugdíjazzanak, a biztosítási jogviszonyát meg kell szüntetni. Ezt követően a volt biztosítottat további 45 napig még megilleti az egészségügyi szolgáltatás. Ennyi idő alatt azonban legfeljebb optimális esetben lehet egy teljes körű nyugdíjhatározatot meghozni, hiszen ha bármilyen külső szervtől, vagy korábbi munkahelytől további adatokat kell beszerezni, az ennél szinte bizonyosan több napot igényel. Ha nem érkezik meg minden dokumentum ez idő alatt, akkor az igazgatási szerv: a rendelkezésre álló adatok alapján végleges határozatot bocsát ki, vagy előleget állapít meg.
Ha egyéni vagy társas vállalkozóról van szó, akkor lényegében nincs tennivalója, hiszen a nyugdíjazásával automatikusan kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóvá (vagy nem főállású kisadózóvá) válik, amely jogviszonyok nem járnak biztosítási kötelezettséggel. A vállalkozók esetében viszont az okoz fejtörést, hogy mikor térjenek át a nyugdíjasként történő járulékfizetésre, illetve jelentsék be a biztosítási jogviszony megszűnését. Ha a nyugdíjigény napjától teszik, akkor még a nyugdíjas státuszt nem tudják igazolni, ha később, akkor pedig önellenőrzés válik szükségessé.
További részleteket az Adózónán olvashatnak.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.