A háztartások túlnyomó részének ígér a kormány 12 ezer forintot a választás előtt – nehéz máshogy értelmezni Orbán Viktor bejelentését a rezsicsökkentésről. A miniszterelnök a részletekkel adós maradt, de így is lehet számolgatni, mennyi közpénzt visz el az akció.
Minden család jóváírhat 12 ezer forintot a gázszámlájából – jelentette be Orbán Viktor. A távhővel fűtőknek is ugyanilyen jóváírást tesznek lehetővé, azt azonban, hogy ez miként történik meg, Kósa Lajosnak kell megtárgyalnia az önkormányzatokkal. A szénnel vagy fával fűtők is kapnak plusztámogatást: az erre a célra szolgáló szociális keretet 1 milliárd forinttal emelik.
Ha Orbán Viktor azt mondja, hogy kemény a tél, akkor kemény a tél
A miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy rendkívül hideg volt a mostani tél. Egy nappal korábban ugyan még arról beszélt, hogy nincs választási költségvetés, mégis nehéz volna nem "kampányosztogatásként" értelmezni a mostani bejelentést. Orbán néhány órával az után tette közzé a döntést, hogy kiderült, még a múlt héten, a tél egyetlen igazán hideg hetében sem fogyasztottak a magyarok annyi gázt, mint a megelőző téli hidegben. Korábban, januárban pedig sorra dőltek a melegrekordok, igazán kemény mínuszok csak február utolsó néhány napjában és március első hetében voltak.
Az idei tél legnagyobb földgázfogyasztását múlt kedden mérték, akkor 66,5 millió köbméter gázt használtunk el – a valaha mért rekord még 2005-ös, ennél 23 millió köbméterrel több. Ebben az évtizedben a legkeményebb tél a 2010-2011-es volt, akkor az országban napi átlagban 54,4 millió köbméter gáz fogyott. Vagyis az idei leghidegebb napon is csak ötödével több gázt fogyasztottunk, mint pár éve egy egész tél napi átlagában.
Mennyibe kerül az új rezsicsökkentés?
A KSH legfrissebb adatai az ország energiafelhasználásáról még 2016-osak. Ekkor vezetékes gázt 3,2 millió háztartásban fogyasztottak – ha mindegyikben jóváírhatnak 12 ezer forintot, az országos szinten 38,7 milliárd forintot jelent. A távfűtésbe 2016-ban 649 ezer lakást kapcsoltak be, ez 12 ezerrel szorozva 7,7 milliárd forintot tesz ki. Ha mindehhez hozzáadjuk a szénnel és fával fűtők egymilliárdos plusztámogatását, akkor 47,4 milliárd forintos összeget kapunk, amit valakinek mégis ki kell fizetnie.
Azt azonban nem tudhatjuk, hogy pontosan mit fog jelenteni a jóváírás, miként számol el az állam a szolgáltatókkal. Orbán Viktor annyit mondott el, hogy minden családnak jóváírják a 12 ezer forintos összeget, de a részletekkel adós maradt. A lakossági gázpiacot gyakorlatilag államosították, az ottani újabb rezsicsökkentést könnyebb lesz lenyomni a szolgáltató torkán, a távhő ügyéről pedig majd Kósa Lajos tárgyal, de ez a lényegen nem változtat: az energiáért fizetni kell, ha máshogy nem, akkor majd közpénzből.
Mennyit jelent ez egy háztartásnak?
A KSH csak éves összesítésben, havi átlagra lebontva közölt gázfogyasztási adatokat – az viszont, hogy havi átlagban 79,4 köbméter gázt használ fel egy háztartás, önmagában nehezen értelmezhető szám, hiszen nem tudunk meg belőle semmit a tél és a nyár közötti különbségekről. A hrweb.hu részletesen levezette, hogy egy átlagos fogyasztónak áfával együtt 99-104 forintba kerül egy köbméter gáz, amire rájön évi 9192 forint alapdíj, valamint ennek az áfája. Így számolva azt kapjuk, hogy egy háztartás egy évben 110-120 ezer forint gázszámlát fizet.
Annyi biztos: tavaly tavasszal már felmerült egy olyan ötlet, hogy a karácsonyi Erzsébet-utalványhoz hasonló rezsiutalványt osztogassanak. Akkor a Népszava írt arról, hogy a kormány dolgozik egy ilyen terven – arról volt szó, hogy a kedvezményt az állam állná, viszont ha egységesen csökkentenék a tarifát, akkor azt a szolgáltatókra terhelnék.
Persze már az sem biztos, hogy a rezsicsökkentéssel a lehető legjobban járt az ország. A 2014-es választásra készülve ugyan lejjebb vitték a gázárakat, de mivel a hatósági árakat azóta sem változtatták meg, nem jelent meg a lakossági árakban az, ahogy a beszerzési árak csökkentek az elmúlt években. Az MSZP-s Tóth Bertalan nemrég perelte ki a Magyar Földgáz-kereskedő számláit, ezek alapján úgy számolt, hogy 2013 és 2017 között egy háztartás átlagosan 70 ezer forinttal többet fizetett, mint ha az állam engedte volna, hogy a beszerzési árak csökkenésével olcsóbb legyen a lakossági gáz is. Az is kiderült a dokumentumokból, hogy az állami földgázkereskedőnek a túlfizetésekből csak 2016-ban 50 milliárd forint haszna keletkezett (micsoda véletlen egybeesés, számításaink szerint Orbán friss ígéretének teljesítése is nagyjából ennyibe kerülne).
Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke néhány hónapja arról beszélt: azt vizsgálja a kormány, hogy a nyugdíjasok vagy a rászorulók kapjanak egy speciális energiatarifát még a választás előtt. Az már akkor kiderült, hogy ez ebben a formájában nem lehetséges az uniós szabályozás miatt, ennél sokkal könnyebb az Erzsébet-utalványhoz hasonló támogatást adni. A rezsicsökkentéshez hasonlóan most is nagy kérdés, hogy miért kell a gazdagok medencefűtését is ugyanúgy támogatni, mint a kisnyugdíjasok téli fűtését. Igaz, most legalább nem százalékban határozzák meg, ki mekkora támogatást kap, vagyis most arányaiban tényleg a szegények járnak jobban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.