Gazdaság hvg.hu 2018. január. 18. 17:45

Újabb bírósági döntés született a tao-pénzek nyilvánosságáról

Ezúttal a Győri Törvényszék döntött úgy, hogy ki kell adni az utóbbi két év adatait.

Ma jogerős ítélet született a Győri Törvényszéken, hogy ki kell adni a Felcsúti Utánpótlás Akadémiának, hogy mire költötte a 2015 és 2017 közötti, társasági adókedvezményből származó bevételeit – közölte a Demokratikus Koalíció, amely hozzátette, ki fogják kérni az iratokat és azok tartalmáról tájékoztatni fogják a nyilvánosságot.

Mint azt korábban megírtuk, a Fővárosi Ítélőtábla 2017 március végén jogerősen kimondta, hogy kötelező kiadni, honnan érkeztek a tao-támogatások. Akkor a bíróság kimondta, aki közpénzt használ fel, annak számolnia kell a nyilvánossággal, a tao-pénzek pedig közpénzek, és a bíróság szerint közvetett állami támogatásnak minősülnek, a támogató cégek ugyanis az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely "közpénzjelleggel bír". 

Ezután a kormány bejelentette, hogy a Kúriához fordulnak, hogy továbbra is titkolni lehessen, honnan érkeznek a tao-támogatások, majd a felcsúti fociakadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány is bejelentette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Székesfehérvári Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen, amely a 2013-2015 közötti taós pályázatokhoz kapcsolódó adatok kiadására kötelezte őket.

Akkor arról volt szó, hogy a jogerős döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérték a Kúriától, és "amíg a felfüggesztés iránti kérelmet a Kúria nem utasítja el, addig jogszerűen tartják vissza az adatokat".

Tavaly októberben a Kúria viszont szintén úgy döntött, hogy a tao-támogatás közpénznek számít, és nyilvánossá kell tenni az ezzel kapcsolatos adatokat, novemberben pedig a felcsúti akadémia is vesztett a Kúrián.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.