Gazdaság hvg.hu 2017. december. 07. 10:30

A "Habony–Rogán-klub" megjelent a közlekedési óriáspiacon

A Heti Válasz forrásai szerint a Budapest–Belgrád-vasútprojektben szerepet kaphat a frissen szerzett cég.

A közelmúltban a letelepedésikötvény-program kulcsfigurája, Boros Attila vette át a Metróber Kft.-t, ezzel a Habony–Rogán-érdekkör betette lábát a közlekedési, infrastruktúrafejlesztési piacra – írja a Heti Válasz.

A cég korábban Puch László MSZP-s pártpénztárnok gazdasági erőteréhez tartozott, idővel viszont kitört az elszigeteltségből, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. juttatta mérnökfeladatokhoz 2017-ben, és elkezdett balról jobbra sorolódni. A Metróbert birtokló Titán Holding Zrt.-t három hónapja felvásárolta egy B B Partners nevű kft., amely egy testvérpár, a brüsszeli lakcímet használó Boros Attila és az ügyvédként működő Boros Árpád tulajdona. Ők már 2016 júniusában opciós vételi jogot szereztek a cégre, mostanra pedig végleg eldöntötték, hogy kell nekik a kiváló referenciákkal rendelkező, tehát akár gigaközbeszerzéseken is bevethető cég.

A lap arra alapozza a jobboldali fordulatot a cég életében, hogy Boros Árpád felügyelőbizottsági tag abban a társaságban, amelyre Rogán Antal minisztere a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényt írta. Boros Attiláról pedig korábban megírták, a szintén Rogán Antal által előterjesztett, Habony Árpád ügyvédi holdudvarát is milliárdokkal gazdagító letelepedésikötvény-program kulcsfigurája.

A lap forrásai arra tippelnek, a frissen szerzett kft. műszaki ellenőrként vagy mérnök-tanácsadóként működhet közre a Kína érdekében épülő Budapest–Belgrád-vasútprojektben.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.