A kereskedelem teljes idei forgalma a tavalyi 9600 milliárd forint után 2017-ben átlépi a 10 ezer milliárd forintot – hangzott el a konferencián. Vámos György, OKSZ főtitkára 10 300 milliárd forint körülire becsülte az idei várható forgalmat.

A konferencián Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára azt mondta, hogy 51 hónapja tart a kiskereskedelmi forgalom növekedése Magyarországon.

Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a kereskedelmet is érintő munkaerőhiányról azt mondta, a legértékesebb tartalékot az 50 év felettiek és a nyugdíjasok jelentik, akiket vissza kell vinni a munkaerőpiacra.

A kereskedelem az egyik olyan terület, ahol alkalmazásukkal szerinte sok gond megoldható lenne. 

Marczinkó Zoltán kitért arra is, folyamatosan nő a foglalkoztatottság, szeptemberben a munkavállalók száma elérte a 4 millió 451 ezret, 1992 óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. A helyettes államtitkár úgy vélte, ez olyan vásárlóerőt jelent, amely kihívás elé állítja a kereskedelmet.  
Az iparcikkek, nem élelmiszer-jellegű termékek forgalma nagyobb ütemben bővül, ami jelzi a vásárlói bizalmat.

Krisán László előadásában egyebek mellett hozzátette, hogy a kereskedelem a leginkább élőmunka-igényes terület, jelenleg mintegy 540 ezer ember dolgozik a szektorban, és 30-40 ezer körüli a létszámhiány.

A BKIK elnöke elmondta, komoly félelmei voltak a kereskedőknek a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt, szerencsére ezt a többletköltséget kompenzálta a fogyasztás megugrása, az árbevétel növekedése. Így is voltak vesztesek a szektorban, de nem annyian, mint amennyire számítottak – közölte.    

Hozzátette azt is, a béremeléseket nem lehet elkerülni, kérdés, hogy az egyes vállalkozások jövedelmezősége ezt meddig bírja.

Vámos György a többi között arra is kitért, hogy 30 ezerrel kevesebb üzlet van ma Magyarországon, mint 10 évvel ezelőtt. A kis boltok térvesztése folyamatos, igaz, Magyarországon van az egyik legelaprózottabb üzlethálózat Európában. Viszont fontosnak tartotta elmondani, hogy nem a kereskedelemben a legsúlyosabb a munkaerőhiány.

A szektor kilátásaival kapcsolatban közölte, a hagyományos boltok nem fognak megszűnni, de a digitalizáció sok tekintetben megváltoztatja majd a kereskedelmet.

Az OKSZ főtitkára szerint nem csak az internetes kereskedelem forgalmának és részarányának növekedéséről van szó, hanem arról, hogy terjed majd a digitális megoldások bevezetése a kereskedelemben, mert a költségcsökkentés, illetve a határokon átnyúló piaci verseny erre fogja kényszeríteni a kereskedőket.