A magáncsőd az elmúlt évek legnagyobb bukása, ám most felfutásban reménykednek.
Többek között az adminisztráció egyszerűsítésével igyekszik népszerűbbé tenni a magáncsődöt a kormány – erről a Széchenyi Hitelszövetség elnöke beszélt a Népszavának. Barabás Gyula szerint az újabb elképzelések szerint a száz oldalt is meghaladó megállapodást egy tíz oldal körüli nyilatkozatra cserélnék, amely a várható jövedelemről, a tartozásról és a vagyonról szóló önbevallás lenne.
A magáncsőd népszerűtlenségét leginkább éppen a túlbonyolított bürokráciának tudják be. Miközben a kormány tagjai a törvény elfogadása előtt még több tízezer érdeklődőre számítottak, a rendszerbe mindössze hétszázan szálltak be.
Feladnák a törvényalkotók a rendszer másik sarokkövét is: nem lenne vagyonfelügyelő. A kirendelt csődgondnok feladata éppen az, hogy szemmel tartsa a magáncsődöt választók költéseit – a rendszerrel szembeni ellenszenv egyik okának éppen ezt a felügyeletet tartják.
A KDNP által kezdeményezett családi csődvédelem 2015 őszén indult el. Azoknak nyújt segítséget, akik túl sok adósságot halmoztak fel, ám van bevételük vagy vagyonuk ahhoz, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából. A rendszer védelmet nyújt a végrehajtás, a kilakoltatás és a közszolgáltatások felmondása ellen, ám szigorú feltételeket szab a költéseknek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.